Méregtelenítés, salaktanítás és detoxikáció

A leginkább elfogadott magyarázat szerint a kívülről végzett méregtelenítés egy természetgyógyászati folyamat, amelynek során a szervezet méregtelenítésében résztvevő szerveink működését támogatjuk, megkötjük a szabadgyököket, elősegítjük működésüket és védelmüket. Ebben a megközelítésben tehát a méregtelenítés tulajdonképpen nem más, mint az a külső segítség, amivel mi magunk támogathatjuk a méregtelenítő szerveinket (ilyen a vese vagy a máj), és ezáltal a testünkben folyamatosan zajló természetes detoxifikációt.

Mi a méregtelenítés? Mikor van szükség méregtelenítésre? Figyelmeztető tünetek Miért van szükségünk méregtelenítésre? Éljünk egészségesen Hogyan méregtelenítésünk? Tudományos bizonyítékok

Mi a méregtelenítés?


A fogalom tisztázása azért is lényeges, mert így számos félreértést megelőzhetünk. Most a méregtelenítés biológiai (szervi) magyarázatát vesszük alapul, ami nem más, mint a szervezet azon élettani folyamatainak összessége, amely arra szolgál, hogy a testünkbe jutó káros anyagokat semlegesítse, és/vagy eltávolítsa. Tehát a méregtelenítés a szervezet védekezőmechanizmusa, nélküle nem maradnánk életben. Ha pedig a méregtelenítés akadozik, rosszul működik, ennek rövid idő alatt megtapasztaljuk a káros következményeit. Gondoljunk arra, amikor leáll a vese- vagy a májműködés, ezek összeegyeztethetetlenek az élettel.

De, ez csak a végső állapot, amit senki sem akar elérni. Hogy ne legyenek ilyen félelmeink, mi magunk is rengeteget tehetünk a mérgek ellen. A méregtelenítés másik magyarázata, a külső méregtelenítés. Ebben az esetben arról van szó, hogy kívülről segítjük a szervezet méregtelenítését.
Szóval nem helyette, hanem vele együtt dolgozunk azon, hogy a toxinok, káros anyagok ne okozzanak nagyobb bajt.

A méregtelenítéshez általában valamilyen méregtelenítő kúrát szoktak alkalmazni, de ide tartozik a méregtelenítő gyógynövények, ételek, italok fogyasztása, a sport – igen, a rendszeres testmozgás az egyik legjobb méregtelenítés –, a szauna, a stresszmentes életvitel is.

Mikor van szükség méregtelenítésre?

Sokan felteszik a kérdést, hogy valóban szükség van méregtelenítésre? Illetve főleg arra kíváncsiak, hogy lehetséges a testet méregteleníteni külső eszközökkel. Nos, ezek valóban jogos és érthető kérdések tekintettel azokra a tényekre, amiket az előző bekezdésben taglaltunk. Azaz, hogy a méregtelenítés egy természetes folyamat, ami ráadásul állandó – tehát a szervezetünk tőlünk függetlenül folyamatosan méregtelenít.

Szóval, innen erednek azok a zavarba ejtő tévedések a méregtelenítésről, amik egyesekben ellenérzéseket keltenek a méregtelenítő kúrákkal kapcsolatban, hiszen jogosan merül fel a kérdés: ha szervezetünk egyik alapfeladata a méregtelenítés, ugyan miért avatkozunk bele? A válasz igen egyszerű. Ideális körülmények között valóban nem lenne rá szükségünk, de sajnos van egy rossz hírünk: a mai, rohanó világban az ideális életkörülmény csak illúzió!
Hogy világosan, egyszerűen lássuk a dolgokat, ideális állapotról akkor beszélhetünk, ha a szervezetbe kerülő toxinok, káros anyagok bevitele egyenes arányban áll azokkal, amelyeket szervezetünk maradéktalanul ki tud választani és eliminálni, anélkül, hogy közben bármilyen kárt szenvedne. Testünk igen precíz, tökéletes gépezetként működik, ám nem mindig képes megfelelni ezeknek az elvárásoknak. A toxinokat képzeljük el úgy, mint mikor egy pontos svájci órába homokszem kerül…

A mindennapi élet azonban nem homokszem, hanem egyenesen homokvihar! Gondoljunk csak bele, mennyi módja van annak, hogy szervezetünkbe méreganyagok kerüljenek, és legalább annyi oka, hogy ne tudjanak maradéktalanul eltávozni. Számos szakember azt javasolja, hogy évente legalább kétszer, tavasszal és ősszel méregtelenítsünk, de vegyük figyelembe, hogy ha többször tesszük, csak javítunk szervezetünk egészségén. Ezzel pedig életminőségünk is sokkal jobb lesz. Ezért az a legjobb, ha folyamatosan végzünk méregtelenítést, hiszen a testünkbe, még a legnagyobb odafigyelés mellett is, folyamatosan bejutnak a nem kívánt anyagok.
Igaz, hogy kicsit eső után köpönyeg, de tarthatunk rövidebb méregtelenítő kúrát nagyobb lakomák után is, így időben tehermentesíthetjük szervezetünket. A karácsony, a húsvét vagy akár egy esküvő pontosan azok az alkalmak, amiket követően indokolt lehet egy alapos belső testtisztítás. Mert – és ezt sose feledjük – a méregtelenítés működik.
Ezzel arra is magyarázatot adtunk, hogy a mi a célja a méregtelenítésnek – nemcsak a toxinok eltávolítása, hanem szervezetünk optimális működésének visszaállítása, illetve fenntartása.

Figyelmeztető tünetek

Méregtelenítésre azonban mindenképp szükségünk van, ha különféle szimptómákra leszünk figyelmesek, amelyek jelenlétére nem találunk magyarázatot. Ezek igen változatosak lehetnek, gyakoriságukat, súlyosságokat jelentősen befolyásolja, melyik szerv a legjobban érintet. Általában a tünetek csak lassan lépnek fel: szervezetünk próbálja kiüríteni a mérgeket, ám a lassan felgyülemlő toxinok és salakanyagok egyre több kárt okoznak. A kiválasztószervek munkája meggyengül, ennek következményeként még több káros anyag halmozódik fel, így kialakul az „ördögi kör”.
Íme, a leggyakoribb intő jelek, amik arra figyelmeztetnek, hogy eljött a méregtelenítés ideje:

  • Gyakori, visszatérő fejfájás, görcsös migrénrohamok. Nem is gondolnánk, de ezek a panaszok igen sokszor vezethetők vissza a méreganyagok jelenlétére. A leterhelt kiválasztórendszerben akadozik a megfelelő oxigénellátás, amelyre először agyunk reagál. Sok esetben okozhatják külső behatások is, mint például a szennyezett levegő, vagy erős dohányzás.
  • Felfúvódás (főleg az étkezések után jelentkezik), bélgörcsök, gyakori böffentés vagy szellentés. Ezeket a tüneteket a fokozott bélgáz termelődés okozza, mely közvetlenül a helytelen emésztésre, a felhalmozódott salakanyagok jelenlétére vezethető vissza. A szervezetünkbe bekerülő toxinok felborítják a bélflórában található jótékony baktériumok, a probiotikumok helyes arányát, ezek nélkül pedig nem létezik jó emésztés!
  • Renyhe bélmozgás. A megfelelő emésztés hiányában felhalmozódó toxinok hatására lelassulhat a bélmozgás. A széklet rendszertelenné válik, gyakran alakul ki székrekedés, amely idővel krónikussá válhat. Ilyenkor gyakran aranyér is kialakulhat.
  • Erős szájszag, lepedékes nyelv, megfelelő szájhigiénia mellett is. Ez a tünet a toxinoknak köszönhető emésztési panaszok egyik gyakori jele.
  • Túlsúly. Mivel a méreg- és salakanyagok fokozott felhalmozódásának következményeként az emésztőrendszerbe juttatott tápanyagok (vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok) nem szívódnak fel megfelelően, ezért állandóan éhesnek érezzük magunkat, és folyamatosan eszünk. Hosszú távon ez akár kóros súlygyarapodást, elhízást okozhat, ami csak a jéghegy csúcsa, hiszen a túlzott súlyfelesleg egyebek között hiánybetegségekhez, szív-, és érrendszeri problémákhoz, 2. típusú diabétesz kialakulásához vezethet, valamint erősen igénybe veszi gerincünket, ízületeinket.
  • Súlycsökkenés. Ez a fajta tünet némileg ritkább, de a leterhelt emésztőrendszer számos esetben, szinte önvédelemként, telítettségérzetet produkálhat, akár minimális tápanyagbevitel mellett is. Idővel rengeteg kellemetlen tünetet válthat ki úgy, mint: száraz, töredezett bőr, haj, és körmök, hajhullás, fogínysorvadás. Innen már csak egy lépés vezet a rendszeres fáradsághoz, eszméletvesztéshez, remegéshez, hányingerhez.
  • Gyakori gyulladások a szervezetben. A sérült bélflóra jelentősen csökkenti az immunválasz hatékonyságát. Ilyenkor fogékonyabbá válunk a szezonális megbetegedésekre, különféle allergiák gyötörhetnek. De okozhat kárt a szervezetben az egyébként jótékony baktériumok és gombák elszaporodása. Krónikussá válhatnak a húgyúti fertőzések, de nem ritka a gyomorhurut, vagy a folyamatosan romló ízületi panaszok kialakulása sem.
  • Zavaros, kellemetlen szagú vizelet. Ez a tünet akkor jelenik meg általában, amikor vizeletkiválasztó szerveink sérülnek, azaz a mérgek hatására nem képesek maradéktalanul ellátni feladataikat.
  • Bőrpír, pattanások, súlyosabb esetben sárgaság. Ezek a jelek főleg a máj problémáira utalnak. Májunk az egyik legaktívabb szövetségesünk a toxinok semlegesítésében, ám ahogyan nő a bevitt mérgek mennyisége, úgy csökken a teljesítménye. A felhalmozott káros anyagokat ilyenkor szervezetünk a bőrön keresztül (mely méretében a legnagyobb kiválasztószervünk) próbálja eltüntetni.

Miért van szükségünk méregtelenítésre?

Szervezetünket egy tökéletesen működő gépezethez lehetne hasonlítani, ahol minden szervnek megvan a maga feladata, teljes összhangban dolgoznak egészségünk érdekében. Az egyik fő funkció a szervezet méregtelenítése, hiszen akarva-akaratlanul toxinok kerülnek testünkbe. Akkor feltehetjük a kérdést: miért kellene bármilyen detox programot elvégeznünk? A fő probléma az, hogy az emberi szervezet nem erre az életmódra lett „tervezve”. Táplálkozásunk az utóbbi évtizedekben radikálisan megváltozott, ezzel emésztő-, és kiválasztószerveink egyszerűen nem tudják tartani a lépést. Képtelenség genetikailag ilyen gyorsan alkalmazkodni.
A fő bűnösök csoportját az ételadalékok alkotják. Ide tartoznak a színezékek, állagjavítók, tartósítószerek, savszabályzók, stabilizátorok, zselésítő anyagok, módosított keményítők, tartósító gázok, és sajnos ez a teljesség igénye nélküli felsorolás, ugyanis a lista elég hosszú… Úgy általában az E-ktől kell óvakodni – ha ezt megjegyezzük, máris sokat tettünk a méregtelenítésünkért.

Egyre többen vásárolnak tudatosan, szinte rutinná vált az élelmiszerek címkéjének ellenőrzése, de ezzel sajnos nem tudjuk nullára csökkenteni a káros anyagok bevitelét. Gondoljunk csak arra, hogy a feltüntetett, pl emulgálószerek mennyisége termékenként változik, törvényileg a maximum alatt van, ám szervezetünkben, több termék fogyasztása esetén óhatatlanul összeadódnak. Nyilván, ha csak egy étkezésről lenne szó, a probléma szép lassan magától is megoldódna, de nem így van: szervezetünket nap, mint nap, többször is bombázzuk káros adalékanyagokkal.

A toxinok, és a részlegesen ürített salakanyagok elősegítik a szabadgyökök számának növekedését. A szabadgyök nem más, mint egy olyan reaktív molekula, mely legalább egy páratlan elektront tartalmaz a külső maghéjon. Ennek következtében a szabad gyökök szerkezete igen instabil ezért, hogy visszaállítsák kémiai egyensúlyukat, a közvetlen közelükben lévő sejtektől próbálnak „lopni”. Ez sejtszinten egy igen káros láncreakciót eredményez, amelyet, ha nem állítunk meg idejében igen komoly módon rongálhatja sejtjeinket, majd szöveteinket. Bár a szabadgyökök képződése természetes fiziológiai folyamat, a toxinok hatására nem normális méreteket ölthet elszaporodásuk. Eredménye a korai sejtelöregedés, valamint a különféle tumorok kialakulása. Ha azt olvassuk, hogy mi a sejtszintű méregtelenítés, tulajdonképpen az elszaporodó szabadgyökök elleni kúrára kell gondolnunk.

Ne feledjük, hogy a méregtelenítés ezen kívül elengedhetetlen az egészséges emésztőrendszer, a májműködés, a limfatikus rendszer, a vérkeringési rendszer, a vizeletkiválasztó rendszer működésének fokozása érdekében.

A méregtelenítés azonban nemcsak egészségünket, hanem szépségünket is óvja. A különféle fogyókúrák megkezdése előtt kifejezetten ajánlott, segít megszabadulni a felgyülemlett toxinoktól és a bélredőkben lerakódott káros salakanyagoktól, ezzel magától is hajlamosít a fogyásra. De ne tévesszük szem elől: a detox diéta nem maga a fogyókúra!

Éljünk egészségesen

Szervezetünkbe rengeteg módon kerülhetnek toxinok, lássuk most melyek a legártalmasabb tevékenységek, illetve rossz szokások.

  • Helytelen táplálkozás. Szinte teljesen leszoktunk az otthon, természetes alapanyagokból készült ételekről. Napközben rohanunk, itt-ott bekapunk valamit, hogy gyorsan csillapítsuk éhségünket, majd leöblítjük valami ízesített üdítővel. Ezek a táplálékok azonban nem igazán járulnak hozzá egészségünk megőrzéséhez. Legtöbbjük számtalan adalékanyagot tartalmaz, valamint finomított cukrokat, gabonaféléket, melyek erősen terhelik a májat.
  • Gyógyszerek. Bár gyógyszereket azért (kellene) szednünk, hogy bizonyos betegségeinket kúráljuk, a legtöbb orvosság csak a tüneteket enyhíti. Cserébe viszont a bennük rejlő kemikáliák, vivőanyagok rongálják a bélflórát, csökkentik a máj kapacitását. Sokszor, az erős gyomorpanaszok mellett, okozhatnak bőrpírt, libabőrt, melyek sokszor a gyógyszer szedése után, napokkal, vagy akár hetekkel később tűnnek fel.  
  • Alkoholfogyasztás. Bár a legtöbb szakember a mértékletes alkoholfogyasztást kifejezetten egészségmegőrzőnek tartja (kevés bor, szigorúan étkezések alatt) a nagy mennyiségben fogyasztott alkohol romboló mivoltát mindenki ismeri, főként az idegrendszerre kiváltott hatásai miatt, a rendszeres alkoholfogyasztás erősen rongálja a májszöveteket, annak ellenére, hogy a legtöbb toxinnal ellentétben nem tárolódik el a szervezetben.
  • Erős dohányzás. A dohányzás igen erőteljesen járul hozzá a szabad gyökök elszaporodásához, tehát a sejt oxidációhoz.
  • Rendszeres testmozgás hiánya. A testmozgás hozzájárul a kalóriák elégetéséhez, erősíti az ízületeket, az izomzatot és a csontokat. Az meg csak hab a tortán hogy a sportolás alatt izzadunk, ezzel elősegítjük a toxinok bőrön keresztül történő távozását.
  • Légszennyeződés. A szennyezett levegőjű területeken, a belégzéssel számos finom porszemcse, valamint láthatatlan, ipari melléktermékek (mint például a nehézfémek) kerülnek szervezetünkbe. Természetes úton megszabadulni tőlük szinte lehetetlen, viszont rengeteg, igen súlyos és veszélyes betegséget okozhatnak. Ide tartoznak a szív-, és érrendszeri, -légúti megbetegedések, de nem kizárt különféle daganatos, valamint degeneratív megbetegedések kialakulása sem.
  • Rovarirtók. Hatásuk hasonló a fent említettekhez.
  • Tisztító/tisztálkodó szerek és kozmetikumok. Ezek a mindennap használt szerek főleg parabéneket, (kőolajszármazékokat) és nehézfémeket tartalmaznak. A bőrön keresztül felszívódva bekerülnek a vérkeringésbe, így a kiválasztó szervekhez is. erősen csökkenti ezek hatékonyságát, még kisebb „dózisban” főleg bőri allergiás reakciókat váltanak ki.
  • Stressz. Igaz, sokan úgy gondolják, a stressz csak az idegrendszert, vagy a szív helyes működését érinti, a hosszú távon fennálló stressz a kiválasztó szerveket is erősen befolyásolja. A stressz igen erősen hat táplálkozásunkra: a koplalástól kezdve a habzsolásig szinte minden árnyalata előfordul, ezzel felborítjuk szervezetünk megfelelő ritmusát.

Hogyan méregtelenítésünk?

A méregtelenítés folyamatának serkentéséhez számos, egészséges és természetes módszer áll rendelkezésünkre. Tehát nem kérdés, hogy tudjuk méregteleníteni a testünket.

Fő szövetségeseink lehetnek a különféle gyógynövények, szuperélelmiszerek, valamint a táplálék-kiegészítők is. Utóbbi a legegyszerűbb, mert a kúrát készen kapjuk, nekünk nincs más dolgunk mint követni a használati utasítást.

A gyógynövények fogyasztását sokan csak „gyógyteázásnak” hívják, ám ezeknek a természeti kincseknek felhasználása kicsit összetettebb.

Amit teának nevezünk, valójában lehet főzet, tinktúra, vagy forrázat. Nevüket elkészítési módjuk határozza meg, lássuk őket röviden.

  • Főzet. A kiválasztott növényt hideg vízbe tesszük, a víz forrását követően 3 percig főzzük, majd hagyjuk teljesen kihűlni. A száraz, fás részekből való kivonatának készítéséhez ajánlott.
  • Tinktúra. Az áztatás történhet hidegen, vagy melegen. Mindkét esetben kifejezetten alkalmas a növények kemény részeinek felhasználásra, úgy, mint gyökér, szár, háncs, stb. a hideg áztatás során a kiválasztott részeket szobahőmérsékletű vízzel lepjük el, majd letakarva tároljuk 3-4 napig. A meleg áztatás kevesebb időt vesz igénybe. Az articsóka, és a máriatövis szárak, tüskés levelek  tinktúrája remek májvédő és regeneráló, még például a csipkebogyó tinktúra bővelkedik C-vitaminnal, erősíti immunrendszerünket.
  • Forrázat. Ez a módszer alkalmat enged arra, hogy rövid idő alatt vonjuk ki a növény aktív hatóanyagait. Erre leginkább a növény friss, vagy szárított lágy részei alkalmasak, úgy, mint a virágzat, vagy a levelek. Semmi más nem kell hozzá, csak forrásban lévő víz, melyet ráöntünk a kimért gyógynövényre (lehetőleg morzsolt, vagy aprított formában). Ezután szűrjük, és mihamarabb fogyasztjuk, mivel az illékony hatóanyagok akár pár órán belül távozhatnak italunkból, így csak az íz marad, a kívánt hatás azonban elmarad. Remek élvezetet (és egészséges felüdülést nyújthat, ha a forrázatot az alábbi gyógynövényekből készítjük: menta levél, citromfű,vasfű, bodza virág, csalánlevél, vagy kakukkfű.

Nagyon fontos azonban, hogy bármilyen detox diétát szeretnénk folytatni, a hozzávalókat kizárólagosan csak megbízható forrásból szerezzük be, és ne szégyelljük elkérni az eredetiséget igazoló garanciát. Egy kétes eredetű gyógynövény/étrendkiegészítő/méregtelenítő kúra csak ronthat a helyzetünkön, mivel tovább terheli megtisztulásra vágyó szervezetünket.

Tudományos bizonyítékok

Amikor nincsen kimutatott betegség, az egészségügyi panaszok általában a méreganyagok felhalmozódásával hozhatók összefüggésbe – olvasható egy tanulmányban, ami az Alternative therapies in health and medicine szaklapban jelent meg. A kutatók egy 7 napos méregtelenítő programot vizsgáltak arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire támogatja az egészséget, illetve hogyan fokozza a máj méregtelenítő képességét. Kiderült, hogy a résztvevők értékelése szerint jelentősen jobb lett a közérzetük, ami együtt járt a májműködés 23 százalékos növekedésével. Utóbbira utal az a tény, hogy a kúrát követően nőtt a vizelet szulfát / kreatinin aránya, ez pedig a májműködés fokozódásának a jele. Tehát, a méregtelenítés hatásos volt.

A kutatók kiemelték, hogy a betegségmentes felnőttek esetében a 7 napos méregtelenítő kúra javíthatja a szubjektív jóllétet, csökkenti az egyébként indokolatlan tüneteket, valamint érdemes alkalmazni betegségmegelőzés céljából. Levonták azt a következtetést is, hogy a máj méregtelenítő funkciójának erősítése hozzájárulhat az egészségi állapot javulásához.