Vastagbél kalauz: minden egy helyen a vastagbélről

Ha a vastagbélről esik szó, a legtöbben inkább szégyenlősen elfordulnak. Pedig ez a szervünk ugyanolyan létfontosságú, mint a szív vagy a tüdő. Érdemes tisztában lenni tehát a működésével és főleg azzal, hogyan tudjuk megőrizni az egészségét.

A vastagbél – colon – az emésztőrendszer utolsó részét képviseli. Körülbelül két méter hosszú, az ileocecalis (Bahun) szeleptől a végbélnyílásig terjed. Anatómiailag hat szakaszra oszlik, amelyek aborális irányban az alábbiak: vakbél, felszálló vastagbél, haránt vastagbél, leszálló vastagbél, szigmabél, és végbél. Bár hossza körülbelül négyszer rövidebb, mint a vékonybélé, a vastagbél hasonló kapacitással rendelkezik, mivel átmérője sokkal nagyobb. A vékonybél az emésztőrendszernek azon szakasza, ahol a bevitt táplálékok emésztése befejeződik. És az a közeg, ahol a kiválasztott tápanyagok nagy része (kb. 90%) felszívódik. Ebből adódik, hogy az ezt követő vastagbél elsődleges feladata az emésztési folyamat során visszamaradt anyagok felhalmozása és azok eltávolításának elősegítése.

Vitaminokat termel

A vastagbél abszorpciós (felszívó) kapacitása igen fontos, mivel különösen a colonban történik a víz és az elektrolitok felszívódása. Minél tovább időznek az emésztési melléktermékek a vastagbélben, annál nagyobb lesz a víz és a sók visszaszívódása. Ez a jelenség hasmenés (só- és vízvesztés) vagy székrekedés (különösen kemény, tömör és dehidratált széklet) esetén válik nyilvánvalóvá. A vastagbél ezen kívül az a hely, ahol bizonyos vitaminok hasznosulnak. Nem annyira azok, amiket a táplálékokkal viszünk be, hiszen ezek lebontása már előzőleg megtörtént, és a vékonybélben szívódtak fel. Hanem azok, amelyeket a vastagbélben található és a bélflórát felépítő probiotikus baktériumok (probiotikumok) milliárdjai termelnek. Ezek a mikroorganizmusok különösen a K-vitamint és a B-vitamin csoport néhány vitaminját szintetizálják.

Vastagbél és a növényi rostok

Életük fenntartása érdekében a probiotikus baktériumok tápanyagaikat az élelmi rostok és más, az emberek számára emészthetetlen anyagok (különösen a cukrok) emésztésével nyerik ki. A rostok baktérium általi lebomlásából rövid láncú zsírsavak képződnek, különösen a vastagbélből felszívódó vajsav és a propionsav. Előbbi nemcsak azért lényeges, mert immunszabályozó, gyulladáscsökkentős és szabályozza a vastagbélsejtek működését, hanem az enterális sejtek egyik fő energiaforrása is. Ezért helytelen azt állítani, hogy a rost kalóriamentes, anélkül, hogy meghatároznánk, hogy szerény kalória bevitelét a kelátképző és hashajtó tulajdonságaihoz kapcsolódó tápanyagveszteség kompenzálja.

Kutatások szerint a vastagbelet benépesítő baktériumflóra által termelt vajsavnak megelőző szerepe lehet a vastagbélrák kialakulásában. Egy lengyel tanulmány kifejti, hogy az Irritábilis Bél Szindróma kezelésében is segíthetnek a vajsavat tartalmazó kiegészítők. A vajsavnak jótékony hatása van a bélreceptorok túlérzékenységére, ami az intraintestinális nyomás csökkenését eredményezi. Javítja a bél perisztaltikáját és a körkörös izomréteg visszahúzódását, mindez pedig az IBS tüneteinek enyhítésében játszik szerepet.

Szükség van vízre

A vastagbél a széklet “lerakataként” is működik, köszönhetően a vékonybélénél jóval nagyobb átmérőnek. Amint azt korábban említettük további tulajdonsága is, hogy koncentrálja, tömöríti az emésztési maradványokat, és elősegíti azok a szervezetből történő eltávolítását. Az élelmi rostok és az azokat tartalmazó összetevők a víz felszívásával, illetve a széklet tömegének növelésével serkentik a bélmozgást, megkönnyítve az evakuációt. Ha azonban nem támogatjuk szervezetünket bőséges folyadékbevitellel, a rostok jótékony hatása csak igen szerényen nyilvánul meg.

Puffadás: gázok a vastagbélben

Fiziológiai sajátosság, hogy a belekben, de még a gyomorban is mindig van gáz. Étkezés közben például az étel mellett az ember levegőt is lenyel. És, amikor szénsavas italokat iszunk a szén-dioxid-buborékokat vesz fel. Miután a gáz bekerült a szervezetünkbe, biofizikai okokból megpróbál kijutni onnan, ami böfögéseket és szellentést okoz. Minden nap átlagosan 300 gramm felesleges, azaz nem a tüdőbe belélegzett levegő kerül a testünkbe. Szerencsére, ettől a mennyiségtől nem egy csapásra szabadulunk meg. Egy része szinte azonnal távozik a szájon keresztül, a többi anális úton kb. 30-45 perc múlva. Ebben az esetben szagtalan. Ellentétben azzal, amikor túlzott gázképződésről beszélünk. Ilyenkor, a belekben lévő élelem erjedése okozza, a gáz az étel baktériumok által történő bomlásából származik. Kicsit ellentmondásosnak tűnik, de ennek a gáznak a termelődéséhez semmi köze a levegőnek: a metán csak oxigénmentes környezetben jön létre.

Meddig tart az emésztés?

Ahogyan láthattuk, az emésztés időtartama jelentősen függ a bevitt étel mennyiségétől és minőségétől. Egy átlagos „adag” körülbelül 2-3 órán át a gyomorban marad, további 5-6 órát tölt el a vékonybélben, és miután elérte a vastagbelet, körülbelül 48-72 órán keresztül időzik ott. A végbélnyíláson át távozó ürülék főleg vízből (75%), baktériumokból, zsírokból (mivel emésztésük bonyolultabb, mint más tápanyagoké), szervetlen anyagokból (ásványi anyagok és különösen kalcium, vas, cink), fehérjékből és emésztetlen anyagokból (leginkább rostok) áll.

A vastagbél leggyakrabban előforduló betegségei

Érzékeny és összetett, a beleket sokan második agyként definiálják, amely nemcsak ételt, hanem érzelmeket és információkat is megemészt. Állapota az egész testre kihatnak. Ezért nagyon fontos, hogy mindig vigyázzunk rá, helyes életmóddal és étrenddel, valamint olyan megelőző intézkedésekkel, amelyek lehetővé teszik a széles körben elterjedt és veszélyes betegségek kialakulását. Ilyenek például az IBS, a Crohn-betegség, a fekélyes vastagbélgyulladás, vastagbélpolip, a divertikulitisz és a vastagbélrák. Nézzük most röviden ezeknek a betegségeknek a főbb jellemzőit.

  • IBS: Az Irritábilis Bél Szindróma funkcionális betegség, és gyakran a nagyon érzékeny vagy folyamatos stressz hatás alatt élő személyeknél jelentkezik. Hasi fájdalommal és helytelen, rendszertelen bélműködéssel jár anélkül, hogy annak konkrét, orvosilag alátámasztható oka lenne. Egy amerikai tanulmány arra utal, hogy az elhízás növelheti az IBS kockázatát, de legalábbis összefüggés van az IBS és a túlsúly között. 11 vizsgálat alapján kimutatták, hogy Az IBS-ben szenvedő gyermekeknél az elhízás előfordulása 24,8% és 42% között mozgott, míg a felnőtteknél 11,6% és 24% között változott. A szerzők ugyanakkor megjegyzik, hogy az összefüggések tisztázása érdekében további kutatások szükségesek.
  • Crohn-betegség: krónikus gyulladás, amely befolyásolhatja a tápcsatorna bármely részét, kihatással lehet a vastagbélre, de a gyomorra, a vékonybélre, akár a szájra is. Leggyakoribb helye azonban az ileum, a vékonybél utolsó része. Tünetei a has jobb alsó részén fellépő fájdalom, napi többszeri ürítés, félig folyékony széklet, étvágytalanság, enyhe láz, fogyás. A betegség megelőzésére és kezelésére egyelőre nincsen tökéletes megoldás, ám az Alabama Egyetem kutatása biztató eredményt hozott. A kutatók úgynevezett hármasütéses kezelést alkalmaztak a Tm-sejtek eltávolításával és a T-szabályozó vagy Treg sejtek számának növelésével. Ezekkel a módszerekkel képesek voltak megakadályozni a vastagbélgyulladást egy T-sejt transzfer egér modellben, és hasonló gátló hatást értek el a Crohn-betegségben szenvedő betegek vérmintáiból izolált immunreaktív CD4-pozitív T-sejtek esetében is. 
  • Fekélyes vastagbélgyulladás: krónikus gyulladás, amely a végbélnyílásból ered és a vastagbélig terjed. Gyakran fekélyek (bélfali sérülések) jellemzik. Jellemző tünete a hasmenés, a nyákos, vagy véres széklet. Ezek a tünetek nem lineárisak: előfordulhat, hogy egy időre teljesen eltűnnek, majd ismét akut állapotban jelentkeznek. A gyomorfekély, a bélfal sérüléseinek mennyiségétől és nagyságának függvényében lehet enyhe, közepes és súlyos. Bár sok a „gyanúsított”, a gyomorfekélyt kiváltó okok még nem teljesen ismertek. A feltételezések szerin a bélbaktériumokkal szemben fellépő helytelen immunválasz az oka. A szervezet nem ismeri fel ezeket a mikroorganizmusokat, miközben megpróbálja elpusztítani őket, a bél nyálkahártyáját is károsítja. Bizonyos kutatások értelmében a gyomorfekélyt kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, valamint a helytelen táplálkozás, és a folyamatos stresszhelyzet. A norvég Ostfold kórház öt éven át tartó követéses vizsgálatából kiderült, hogy a fekélyes vastagbélgyulladás lefolyása és prognózisa jobbnak tűnik, mint azt a szakirodalom korábban leírta. Alacsony volt a műtét gyakorisága, a betegek csak egy részének voltak olyan tünetei, amelyek a diagnózis után 5 évvel megzavarták mindennapi tevékenységeiket.
  • Divertikulitisz: a vastagbél kiöblösödése - divertikulumok kialakulása -, mely gyakran az érintett bélszakasz gyulladását eredményezi. Főként a rostszegény diétát okolhatjuk érte. Ez a betegség, ha elhanyagoljuk, a legproblematikusabb esetekben a bél perforációjához vezethet. A California Pacidic Medical Center tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy mesalamint tartalmazó készítmények, a nem felszívódó antibiotikumok vagy a probiotikumok hatékonyak lehetnek a kezelésben. Előfordulhat, hogy a divertikulumok begyulladnak, ami akár a bélfal kilyukadásához is vezethet. Ez egy rendkívül súlyos, életveszélyes állapot, ami azonnali sebészi beavatkozást igényel. A műtét során a folyamatosság biztosításával eltávolítják a sérült bélszakaszt. A divertikulumok kialakulását a rostgazdag étrenddel és a megfelelő folyadékbevitellel előzhetjük meg.
  • Vastagbélpolip: tulajdonképpen jóindulatú daganatok, amelyek jellemzően a bélfalakon fejlődnek ki. Az emésztőrendszer elzáródását vagy degenerálódását okozhatják, és rosszindulatú daganattá válhatnak. A rendellenességnek a legtöbb esetben nincs észrevehető tünete. Nagy polipok jelenlétében lokalizált vagy diffúz hasi fájdalom vagy bélelzáródás jelentkezhet, amely alhasi kólikát eredményezhet. A polipokat javasolt eltávolítani, majd rendszeresen ellenőrizni a kiújulást. Ha a kolonoszkópia egy vagy két (5 mm átmérőjű vagy kisebb átmérőjű) polipot talált, akkor viszonylag alacsony a kockázat és elegendő öt évvel később megismételni a vizsgálatot – ajánlja a Harvard Egyetem. 10 mm vagy nagyobb polipoknál, vagy ha több polipot találtak, illetve a rendellenesség jelentősebb, akkor három év múlva vagy hamarabb javasolt a felülvizsgálat. Amikor nem találtak polipot, elegendő 10 év múlva megismételni a szűrést.
  • Vastagbélrák: különböző típusú daganat alakulhat ki, de szinte mindegyik többé-kevésbé agresszív. A leggyakoribb az adenokarcinoma. Végbélvérzéssel, váltott székrekedéssel és hasmenéssel, fogyással, vérszegénységgel és hasi fájdalommal jár. A daganatok kialakulásának oka még nincsen teljesen felderítve, de kockázati tényezőt jelenthet az örökletesség, az életmód, valamint a vastagbél közelében lévő egyéb tumoros területek. Ilyenek például a végbél-, a méh-, a petefészek-daganat. Szintén növelhetik kialakulásának esélyeit a vastagbél polipok jelenléte, és egyéb súlyos emésztőrendszeri betegségek. Egy brazil egyetemi összefoglaló azt állítja, hogy az étrendi és életmódbeli tényezők komplex formában befolyásolják a kolorektális rákok kialakulását. Az elhízás és az alacsony fizikai aktivitás, a tartósított és vörös hús valószínűleg növeli a kockázatot. Míg a gyümölcsökben és zöldségekben jelen lévő karotinoidok és más antioxidánsok értékes kemopreventív szerek lehetnek. A rost nem bizonyította azokat a kockázatcsökkentő tulajdonságokat, amelyeket epidemiológiai tanulmányok tulajdonítottak neki leginkább azért, mert ezek nem térnek ki a rostok fajtájára. A vastagbélrák és végbélrák kockázatának szempontjából az egészséges életmód magában foglalja a vegetáriánus és teljes kiőrlésű gabonafélék fokozott fogyasztását, a kalóriabevitel és a zsírok 30%-ot meg nem haladó mennyiségét, a vörös hús és az alkohol elkerülését, illetve a rendszeres testmozgást.

Miért gyullad be a vakbél?

Ha pontosak akarunk lenni, tulajdonképpen nem a vakbél gyullad, hanem a féregnyúlvány. Ez a kis, féreg alakú szerv nyirokszövetekből áll, és valójában a felszálló vastagbél „zsákutcáját” képezi. Szerepe megegyezik a garatmanduláéval: feladata, hogy kiszűrje a kóros baktériumokat, amelyek a vastagbélben találhatóak. És, ahogy a garatmandulák, egy nagyobb kórokozó „invázió” hatására begyullad. Amennyiben a gyulladás akut, sebészeti úton kerül eltávolításra. A késői beavatkozás akár halált is okozhat.

És végezetül a végbélről

A végbélnyílás az a külső nyílás, amely a gyomor-bél traktus végét jelöli, és amely lehetővé teszi a széklet eltávolítását a szervezetből. A végbél a vastagbél utolsó szakasza, mely a külvilágra nyílik. A perineumban (gát) található, körülbelül 3 centiméterrel a farokcsont előtt. A végbél belső szerkezete az alábbiakat foglalja magában: bőrszerű hámot (mely azonban nem tartalmaz haj-, faggyú- és verejtékmirigyeket), és két kör alakú izmot, azaz a belső és a külső záróizmot. A belső anális záróizom és a külső anális záróizom alapvető szerepet játszik a székletürítés folyamatában, amely a székletanyag kibocsátásának folyamata. Különböző betegségek és rendellenességek befolyásolhatják a végbél nyílását és anális csatornáját. A leggyakoribb anális betegségek és rendellenességek: az aranyér és a végbélrepedés, amiket a következők válthatnak ki:

  • a túl kemény, vagy túl vastag széklet;
  • a gyakori hasmenés;
  • a krónikus székrekedés;
  • gyulladás;
  • a túl durva törölgetés;
  •  szülés;
  • Chron-betegség;
  • végbélrák.

Amennyiben a bajt székletprobléma okozza, mindenképp változtassunk étrendünkön. Fogyasszunk minél többféle rostban gazdag táplálékot, és igyunk sok – szénsavmentes – vizet.

Ne féljünk a vastagbéltükrözéstől, életet menthet

Ha bármilyen gyanús tünetet észlelünk, mindenképp forduljunk szakorvoshoz. Egy egyszerű vizsgálat segítségével minden problémát felderíthetünk. Ez a vizsgálat a kolonoszkópia. Az akár altatásban is elvégezhető béltükrözés pontos képet ad a végbél, a szigmabél, a vastagbél, illetve a vékonybél-vastagbél átmenet állapotáról. A legtöbb laborban ezt a vizsgálatot videoendoszkóppal végzik, aminek segítségével a vizsgáló orvos a bél nyálkahártyájának eredeti képét látja. A videoendoszkóp egy 130-150 cm hosszú, kb. 5mm széles flexibilis eszköz, végén egy apró, képalkotó kamera található. Ennek köszönhetően a szakorvos monitoron követheti a végbélnyíláson át a bélbe vezetett szonda alkotott képeket. Az eszközzel szövetmintát is vehet, valamint eltávolíthatja a jóindulatú, ugyanakkor a vastagbélrák megelőző állapotaként számon tartott polipokat. Hogy, mennyire hatékony a rákmegelőzésben, azt a Pennsylvania Egyetem felmérése igazolja. Több, mint 5000 páciens orvosi adatait elemezve kimutatták, hogy a béltükrözés elvégzése a vastagbélrák okozta halálozás kockázatának 67%-os csökkenésével járt.

Segíthet a béltisztítás

A vastagbél betegségeinek kialakulásából a bél redőiben lerakódó méreganyagok, illetve az itt megbúvó paraziták is kiveszik a részüket. Hogy ezt a kockázati tényezőt lecsökkentsük elegendő, ha rendszeresen elvégzünk egy alapos béltisztító kúrát. Ehhez számos étrend-kiegészítő áll a rendelkezésünkre a lényeg az, hogy megbízható terméket válasszunk.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4027835/ https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4302488/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16804390/
https://www.uab.edu/news/research/item/11770-potential-preventative-treatment-demonstrated-for-crohn-s-disease
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5832336/
http://scielo.isciii.es/pdf/nh/v20n4/01CancerColorectal.pdf
https://gut.bmj.com/content/67/2/291