Máj felépítése, feladatai és betegségei – Hogyan védjük meg?

A máj a hasüreg legnagyobb szerve, jelentős szerepet játszik az anyagcserében és a méregtelenítésben. Rendkívül ellenálló, de nem elpusztíthatatlan, ha megbetegszik annak szervezetünk egésze látja kárát. Ismerjük meg a máj működését, hogy könnyebben gondoskodhassunk az egészségéről.

Amikor a májról esik szó elsőre általában az alkohol és ezzel a méregtelenítés jut az eszünkbe. De ennél lényegesen összetettebb a feladata. Mint az emésztőrendszer része, elengedhetetlen a hibátlan anyagcsere folyamatok eléréséhez. Szerepet kap például a cukrok metabolizálásában, valamint – és ez a másik olyan funkció, amire összpontosítunk – epét termel. De, élettani funkciói nemcsak az emésztés szempontjából meghatározóak, hanem a test védelme, és a mérgező anyagok eltávolítása érdekében is. Összefoglalva, a máj funkciói szerteágazók, ám a lényeg az, hogy egészsége elengedhetetlen annak érdekében, hogy egész szervezetünk hibátlanul működjön.

A máj kinézete „első látásra”

Egy sötétvörös-barna szerv, valójában mirigy, amelynek alakja egy hosszúkás, lekerekített sarkú háromszögre emlékeztet. Legterjedelmesebb része a test jobb oldalán húzódik. Ami a máj méreteit illeti, nagyjából 15-18 cm vastag és 20 cm hosszú. Súlya körülbelül 1-1,5 kg, és állandó marad a testtömeghez képest, ennek megfelelően növekszik vagy csökken. Súlyának körülbelül 6-7 százalékát a glikogén teszi ki, ez hozzávetőlegesen 100 gramm. Felületének nagy része szilárdan elfoglalja a megfelelő hipokondriás és epigasztrikus régiókat.

Milyen a máj felépítése

A májnak két lebenye van (vagy fő része), amelyek mindegyike további nyolc szegmensre oszlik, a jobb lebeny jelentősen nagyobb, mint a bal. Minden szegmensben körülbelül 1000 májlebenyke található, ez több milliót jelent és a máj funkcionális egységét képviselik. Ezen lobulák mindegyikének van egy kis kapilláris csatornája, amely a közös májcsatorna felé halad. A vérkapillárisok mellett, de azoktól függetlenül, a májban epekapillárisok is láthatóak. A fő epevezeték (ductus hepaticus) a májkapun keresztül hagyja el a szervet.
Összehasonlítva a test többi részével, a májban jelentős mennyiségű vér áramlik át – a becslések szerint a test vérének 13 százaléka a májban található – természetesen folyamatosan cserélődve.

Rostos, zsigeri hártyarétegekből álló kapszula veszi körül. Az elülső, látható részén található a görgőszalag, amely elválasztja a bal lebenyt a jobb lebenytől. A görgőszalag alsó része megvastagodott, mivel tartalmazza a magzati keringés köldökvénájának –vena umbilicalis – maradványát. A koszorúérszalag a májat a rekeszizom elülső részéhez köti. Elhelyezkedését meghatározza, hogy a máj elülső elülső (rekeszi) része a hasfal konkáv alakjához „illeszkedik”, míg a hátsó (vagy zsigeri) a gyomor, a jobb vese és a vastagbél közvetlen közelében található.

A máj sejtjei

A máj számos sejtből, májsejtekből épül fel minden májsejt átlagosan százötven napot él a vérben rendkívül gazdag közegben. Becslések szerint nyugalmi körülmények között percenként körülbelül másfél liter vér éri el a májat.
A májsejtekben különösen fejlett a sima endoplazmatikus retikulum, egy speciális sejt-szervecske, membránstruktúra. Nélkülözhetetlen a lipidek (zsírok) szintéziséhez, a szénhidrátok metabolizmusához, valamint az anyagcsere maradványok és a káros anyagok eltávolításához. A májsejtek ezen kívül bővelkednek peroxiszómákban is. Ezeknek a sejtszerveknek a feladata a jelenlévő mérgező anyagok semlegesítése.
A májra tekinthetünk úgy mint szervezetünk legnagyobb “kémiai laboratóriumára”, ami meghatározó szerepet játszik egészségünk megőrzésében. Van pár olyan szervünk, melyekről, megbetegedésük estén részben vagy egészben akár le is mondhatunk, például az epehólyag, a gyomor, ám a beteg máj egész szervezetünk működését befolyásolja. Májműködés nélkül nem lehet élni: ha leáll a máj, megszűnik az élet.

A máj hét funkciója

Körülbelül 200 funkciót tulajdonítanak a májnak, amelyek közül sok elengedhetetlen. Lássuk most a legfontosabbakat:

• Az epe szintézise és kiválasztása.

• Tartalék lipid-glikogén felhalmozódása.

• A glükóz, aminosavak és zsírsavak vérkoncentrációjának ellenőrzése.

• Tápanyagok szintézise és átalakítása (például aminosavak transzaminálása -átalakítása, a szénhidrátok lipiddé alakítása).

• A hordozófehérjékhez kötött koleszterin szintézise és felszabadulása.

• A toxinok semlegesítése.

• Vastartalékok és a zsírban oldódó vitaminok felhalmozása.

Egyéb alapvető funkciók

• A plazmafehérjék szintézise.

• Alvadási faktorok szintézise.

• Az inaktív hormon, az angiotenzinogén szintézise;

• A sérült eritrociták fagocitózis (Kupffer-sejteken keresztül);

• Vér felhalmozódása (fő hozzájárulás a vénás tartalékokhoz);

• A keringő hormonok (beleértve az inzulint és az adrenalint) és az immunglobulinok felszívódása és lebontása;

• Zsírban oldódó gyógyszerek felszívódása és inaktiválása.

A máj leggyakrabban előforduló megbetegedései

Minden nagyfokú májkárosodással járó patológia súlyosan veszélyezteti a beteg életét. A parenchyma pusztulása után a májnak van némi regenerációs képessége, de funkciói csak a normális vérkeringéssel képesek teljesen helyreállni.

Zsírmáj

Zsírmájról akkor beszélünk, amikor a máj lipidtartalma meghaladja a szerv súlyának 5 százalékát. Ennek kialakulását számos betegség okozhatja. A máj steatosisának fontos kockázati tényezői a cukorbetegség, az elhízás különösen a hasi androidos vagy almás, a kiegyensúlyozatlan, helytelen táplálkozás, és a túlzottan magas zsírtartalmú étrend. Oka lehet még a vérszegénység és az alkoholizmus. A trigliceridek májban való felhalmozódásáért felelőssé tehetünk néhány gyógyszert, a hormonális- és a gyermekkorban jelentkező táplálkozási egyensúlyhiányt (Kwashiorkor), a karnitinhiányt, az elhúzódó koplalást és a mérgező anyagoknak való túlzott kitettséget. Mindezek a tényezők amellett, hogy növelik a zsírmáj kialakulásának kockázatát, a vele járó komplikációkat is növelik. A zsírmájbetegség 50–60 éves kor között gyakrabban fordul elő, de a gyermekek körében is egyre gyakoribb az előfordulás.

Májgyulladás

A májgyulladás, ahogyan neve is jelöli, a máj gyulladásos megbetegedése. Nagy vonalakban két csoportba oszthatjuk ezt a betegséget. Az első csoportba tartoznak azon formái, amelyeket fertőzések, patogén mikroorganizmusok okoznak. A legismertebbeket az ábécé első öt betűjével jelölik, ezért létezik hepatitis A, B, C, D és E. Mindegyiket egy speciális vírus okozza, amelyet a HV (Hepatitis vírus) rövidítéssel is azonosítanak, az ábécé betűjével együtt. Például a HAV vírus felelős a hepatitis A-ért, a HBV a hepatitis B-ért és így tovább.

Ezen vírusok mellett a fertőző hepatitist más mikroorganizmusok is okozhatják; ez a helyzet például a citomegalovírus (CMV), az epsteinBarr vírus (EBV, felelős a mononukleózisért), a varicella (bárányhímlő), a herpes zoster vírus (VZV) és a herpes simplex vírus (HSV) esetében. A hepatitis ezen formái azonban meglehetősen ritkák, és leginkább immunrendszeri problémákkal küzdő személyeket érintik. A májgyulladást mérgező anyagok (alkoholfogyasztás, drogok, mérgező gombák, például Amanita phalloides) bevitele, valamint bizonyos autoimmun betegségek és anyagcsere-tényezők (pl. Wilson-kór, α-1 tripszinhiány) is okozhatják. Hepatitis esetén a fertőzés fertőzött vérrel való érintkezés vagy védekezés nélküli nemi aktus során terjedhet. Egyes formák (hepatitis A és E) a szennyezett élelmiszereken keresztül is terjed – pl. piszkos, fekália maradványokat tartalmazó kéz – a nem megfelelő higiénia feltételek miatt.

Májcirrózis

A májcirrózis – májzsugor – a krónikus májgyulladás következményeként léphet fel. A betegség következményeként a szerv felépítése és funkciói súlyos elváltozásokat szenvednek. A májzsugor tehát a májgyulladás előrehaladott stádiumát jelenti: az ismételt májkárosodás az egészséges májszövet progresszív pusztulását eredményezi, amelyet rostos (heg), sűrű és nem működő szövet vált fel. Idővel, a megvastagodás és a hegek felhalmozódása korlátozza a szerv megfelelő működését. Ha ezt a folyamatot nem szakítják meg, akkor visszafordíthatatlanná válik, végzetes májelégtelenséget okozva, azaz leáll a működése. A cirrózis a világon az egyik vezető halálok.
A legtöbb eset krónikus alkoholfogyasztásból és krónikus vírusos hepatitisből származik. Ritkább okok között megtalálhatjuk az anyagcserezavarokat (többek között: diabetes mellitus, hemochromatosis és Wilson-kór), az epevezeték elváltozásait (az epeutak elzáródása, elsődleges epeúti cirrhosis és a sclerosisos cholangitis), alkoholmentes zsírmáj betegségeket, bizonyos gyógyszerek intenzív és tartós alkalmazását, valamint mérgező anyagoknak való expozíciót.

Májdaganat

A májrákok 5 kategóriába sorolhatók:

1, Hepatocelluláris carcinoma: a leggyakoribb májrák, amely közvetlenül a májsejtekből származik. A legtöbb betegnél krónikus májbetegség vagy cirrhosis után alakul ki

2, Cholangiocarcinoma: ritkább, mint a hepatocellularis carcinoma, a cholangiocarcinoma az epeutak (cholangiocyták) sejtjeiből ered a máj belsejében (perifériás cholangiocarcinoma) vagy a májon kívül (extrahepatikus cholangiocarcinoma). Eredete néhány olyan kockázati tényezőhöz kapcsolódik, mint az epeutak krónikus gyulladásai.

3, Az epehólyag karcinóma: az epehólyagból ered, és az extrahepatikus cholangiocarcinomához hasonló viselkedésű.

4, Májáttétek: a máj leggyakoribb daganatait képviselik, amelyeket befolyásol más szervek sejtjeinek túlburjánzása (másodlagos betegség).

5, Jóindulatú daganatok (angioma, fokális nodularis hyperplasia és hepatocellularis adenoma): általában nem igényelnek semmilyen terápiát vagy beavatkozást.

Májmegnagyobbodás

Hepatomegaliaról – májmegnagyobbodásról – akkor beszélünk, ha a máj kiterjedése meghaladja a normálisnak tekintett méretet. Ez egy meglehetősen gyakori, és nem feltétlenül kóros állapot. Számos körülmény válthatja ki, ilyen a túlzott zsírfelhalmozódás a májban, amely különösen az alkoholistáknál gyakori. Szintén jellemző kóros elhízás során vagy anyagcsere problémák esetén. Előfordulhat még II. típusú cukorbetegség következményeként, valamint azoknál, akik gyakran, vagy nagy mennyiségben fogyasztanak zsírokban gazdag, rántott ételeket. A betegség jellemzője a puha, megnövekedett máj, jelenléte sokszor teljesen fájdalommentes.  

Májátültetés

Májátültetésre akkor van szükség, ha a páciens nem reagál az egyéb, rendelkezésre álló gyógymódokra, műtéti beavatkozásra. Amennyiben a máj már nem menthető „cserélni” kell. Ma már szinte rutinműtétnek számít, ám mivel donor szükséges hozzá, a beavatkozásra gyakran hosszabb ideig várni kell.

Mitől fáj a máj?

A máj számos megbetegedés következményeként fájhat vagy okozhat fájdalmat. Amennyiben csak igen ritkán, és enyhén jelentkezik, valószínűleg csak egy alapos túlevés következménye, viszont nem árt az alábbi tünetekre is figyelni:

• Sárgás bőr és szemfehérje.

• Nagyon sötét, narancssárgás-barnás vizelet.

• Viszkető bőr.

• Véraláfutások megjelenése, melyek csak lassan szívódnak fel.

• Krónikus, indokolatlan fáradtság.

• Súlyingadozások.

• Magas láz.

• Világos vagy sárgás széklet.

• Hányinger, hányás.

• Hasi fájdalmak.

Amennyiben egy, vagy több tünetet folyamatosan tapasztalunk, mindenképp forduljunk szakorvoshoz. Egyébként sem árt néha egy alapos kivizsgálás, mert, ahogy láttuk, például a zsírmáj vagy a májdaganat jelenléte sokszor teljesen tünetmentes.
Az esetlegesen felgyülemlett méreganyagok kiürítése érdekében nem árt néha a máj méregtelenítése sem! A májvédelem érdekében szintén fontos az oxidatív stressz csökkentése, melyet a szabad gyökök okoznak. Ennek elérése érdekében nagyon fontos a helyes táplálkozás, az antioxidáns táplálékok megnövelt fogyasztása. A máj erősítése érdekében ajánlatos a kolin - makrotápanyag, a B-komplex része - fokozott bevitele.

Gondoljunk a gyógynövényekre

A májat számos, természetes alapú étrend-kiegészítővel, gyógynövényekkel is erősíthetjük. Egy koreai vizsgálat a ginzenggel kapcsolatban kimutatta, hogy a fermentált ginzengpor 12 héten át történő szedése jótékonyan befolyásolja a máj működését.

Különösen a nem alkoholos zsírmáj kezelésében segíthet a zöld tea. 12 hetes periódus után a zöld tea szignifikánsan csökkentette az ALT, az ALP és az AST szintjét, azaz javította a májenzimek szérumszintjét – olvasható az International Journal of Preventive Medicine szaklapban megjelent iráni tanulmányban.

Nagy populáción alapuló esetkontroll tanulmányban értékelték kínai kutatók a nyers fokhagyma fogyasztása és a májrák közötti összefüggést. A felmérést a kínai Jiangsuban végezték 2003 és 2010 között. Összesen 2011-es májrákos esetet és 7933 véletlenszerűen kiválasztott kontrollszemély adatait elemezték. Kimutatták, hogy a heti kétszeri vagy többszöri nyers fokhagyma fogyasztása csökkenti a májrák kockázatát.

Biztató az a szintén kínai kísérlet, amely a közismerten hepatoprotektív ginkgo biloba növény kivonatának májfibrózisra gyakorolt hatását vizsgálta. A májfibrózis a különféle májsérülések következménye, és sok esetben a májcirrózis előzménye, ezért is annyira fontos a kezelése. A levelekből előállított kivonatot egereknek adták és megállapították, hogy enyhítette a fibrózist és javította a máj működését.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7217291/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4763469/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31480423/