Székrekedés – Természetes módszerek a könnyebb áthaladás érdekében

Keservesen küszködsz de csak azért se akar menni. Ha sikerül is az is csak nagy erőfeszítések árán. Utána meg percekig ülsz tétlenül. Ismerős? Most nem egy rossz (vagy átlagos?) munkanapról beszélünk hanem a székrekedés okozta kínlódásról. Ha nem fordul elő rendszeresen akkor nincs belőle nagyobb baj, azonban ha visszatérő jelenség akkor érdemes valamit tenni ellene, mert nem lesz jó vége hosszútávon.

Komolyra fordítva a szót a székrekedés egyre gyakoribb népegészségügyi probléma ami minden harmadik embert érint. Mindannyian tapasztaltuk már így nem szorul különösebb magyarázatra milyen érzés. Ellenben arról hogy miért alakul ki, mit tehetünk ellene és milyen következményei lehetnek már érdemes bővebben beszélni. Való igaz, hogy egy-egy komolyabb erőfeszítést igénylő székletürítés nem jelent olyan problémát amitől rögtön meg kellene ijednünk és fejvesztve szaladnunk az orvoshoz, de azért a ló túloldalára sem szabad átesnünk fittyet hányva a dologra. Tudnivalók tekintetében az alábbiakat érdemes végigondolnunk.

Mi is az a székrekedés?

Székrekedésről akkor beszélhetünk amikor nehezünkre esik a WC-zés, nem jön rendesen a széklet és erőlködnünk kell vagy egyáltalán nem képes kijönni a béltartalom a végbélen keresztül. Az egészséges székletnek könnyen kellene kicsusszannia ezért ha nehezünkre esik a folyamat akkor tudhatjuk, hogy valami nincs rendben.

A definíció másik kulcsfontosságú tényezője a székletürítés gyakorisága. Hogy mi számít székrekedésnek gyakoriság tekintetében egyénenként változó lehet. Minden embernek más a bioritmusa és a számára megszokott mennyiség; másmilyen gyakorisággal jelentkezik nála székelési inger és éppen ezért nem igazán lehet megmondani mekkora időintervallumon belül pontosan hány alakommal kellene nagy dolgot végeznünk, mikor van a normál ideje. Valakinél naponta kétszer, valakinél esetleg három naponta történik. A székletürítés általános gyakorisága napi 3-tól heti 3 alkalomig terjed. Így a heti 3 alkalomnál kevesebbszer történő székletürítésnél, fennáll a krónikus székrekedés lehetősége.

Mik a székrekedés tünetei?

A főbb tünetek a széklet ürítése közben szükséges erőlködés amit gyakran kísér apró, darabos, kemény széklet amely mennyiségét tekintve nem sok. A széklet folyadéktartalmát tekintve száraz, kemény és tömör, ezért mozgása a végbélben nagyon nehézkes, erőlködni kell, hogy kijuttassuk.

További tünetként kísérheti még hasi fájdalom, puffadás, levertség vagy étvágytalanság is.

Milyen okok állhatnak a székrekedés hátterében?

A székrekedés kialakulásának okai nem minden esetben egyértelműek. Ezért is hasznos végig gondolnunk étrendünket és napi rutinunkat, vajon mennyiben lehet felelős, hogyan alakulhat ki a probléma és mi okozza. A bevitt táplálék csak egy része a történetnek így több fronton is van lehetőség a bajok orvoslására. Ha az alábbi dolgok igazak ránk akkor esélyes, hogy ott hibádzik a dolog:

Alacsony folyadékfogyasztás

Legyünk őszinték! Megvan a napi 2 liter? A széklet keménysége tekintetében van két alapvető fontosságú tényező. Az egyik ilyen az elegendő folyadékbevitel illetve annak hiánya. A legtöbb ember esetén erre vezethető vissza a probléma. Ez adja a széklet víztartalmát tehát amennyiben ez nincs rendben úgy soha nem fog megoldódni a probléma. A vastagbél viszonylag sok vizet szív vissza a benne lévő táplálékból, tehát a széklet elkezd összeállni, „megkötni”. Függetlenül attól, hogy mennyit iszunk, a vastagbél végzi a dolgát és vissza fogja szívni a székletből a folyadék nagy részét ami így, hogy keveset iszunk keményebb lesz a kelleténél és nehezebben tud majd távozni. Szintén a folyadékokhoz kapcsolódóan kerülendő az alkoholos italok fogyasztása mivel ezek elég sok vizet vonnak el a szervezetből.

Rostszegény étrend

A másik tényező aminek különösen fontos szerepe van az a rostfogyasztás. A rostok az ételek emészthetetlen részei azonban az egészséges emésztéshez és általában az egészség megőrzéséhez elengedhetetlenek. Alapvetően két fajtáját szokás megkülönböztetni, az oldható és nem oldható rostokat. A rostok kulcsszerepet játszanak olyan folyamatokban mint a székletképzés, a megfelelő emésztés kialakítása, vagy a méregtelenítés. Ha a megfelelő mennyiségű növényi rost fogyasztása kellő mennyiségű folyadékkal párosul jelentősen könnyebb lesz majd a székletürítés.

Mozgásszegény életmód

A szorulás okai nem csak a konyhában keresendők hanem a kanapén a TV előtt is, hiszen a túl sok mozgás a legtöbbünk esetében kicsit sem probléma. Több tanulmány is összefüggést talált az aktív életmód és az erőlködéssel járó székürítés előfordulása között. Csupán azzal, hogy autó vagy busz helyett napi rendszerességgel sétálunk már nagyban csökkenthető a szorulás kialakulása. Egy tanulmány szerint az olyan tevékenységek mint pl. a kocogás vagy az aerobik a nők körében 44%-al csökkentették a nehéz, erőlködést igénylő székletürítés előfordulását. A test számára amúgy is fontos a mozgás és bennünket ért stressz, a depresszió mellett a székrekedéses panaszok enyhítésére is hatékony megoldás.

Gyógyszerek

Bizonyos gyógyszerek is szerepet játszhatnak a kialakulásában. Némely antidepresszáns, (amitriptilin, imipramin), nyugtatók, altatók, fájdalomcsillapítók (kodein, oxikodon, hidromorfon) vérnyomás csökkentő és görcsoldó szer is okozhat szorulást. Ha vízhajtót szedünk az is lehet a felelős hiszen ezek a szerek kiürítik a szervezetből a folyadékot. Mivel a széklet keménységét befolyásolja a víztartalma, így vízhajtók esetén mellékhatásként jelentkezhet szorulás is. Érdemes kiemelni a hashajtók szerepét is a történetben. Meglepő lehet de ezek is okozhatnak székrekedést. Ha huzamosabb időn át szedünk hashajtókat, a belek hozzászoknak és ennek következménye az lesz, hogy a béltartalom “magától” már nehezen fog haladni a vastagbélben hiszen annak izmai ellustulnak. Emellett a hashajtók alkalmazása olyan mellékhatásokkal is járhat mint felszívódási zavarok, hasmenés és gyulladás. Sok hashajtó ugyan gyorsan hat, de hosszabb távon érdemes mérlegelni a kockázatokat is.

IBS

A háttérben az IBS azaz irritábilis bél szindróma is állhat. A kutatók nem egészen ismerik az IBS pontos okait, azonban a tünetei között a hasmenés mellett ugyanúgy ott szerepel a szorulás is. Hogy  IBS esetén épp melyik tünetet produkáljuk, az leginkább az elfogyasztott ételek függvénye.

Időskor

Ha semmi más okot nem találunk akkor a korunkra is foghatjuk. Persze ha fiatalabbak vagyunk akkor inkább kutakodjunk tovább, hiszen valószínűleg nem az életkor lesz az oka. Ahogy idősödik a szervezet, úgy lassul a működésének tempója és az anyagcsere is. Az étel is általában lassabban halad végig az emésztőrendszeren és így a vastagbél is több vizet szív vissza belőle mely következtében a széklet keményebb lesz. Itt is szerepet játszik még az előbb említett mozgásszegény életmód is hiszen idős korban egyre kényelmesebbé válik az autó és az ágyon fekvés és hajlamosak leszünk elhanyagolni a rendszeres testmozgást.

Arról talán nem is kell beszélni, hogy a korral egyéb betegségek is együtt járnak, melyek kezelésére a legkülönbözőbb féle gyógyszereket kell szedni. Így esélyes, hogy az amúgy is lassabb működés mellé még valamilyen székrekedéshez kapcsolódó gyógyszer szedése is társul mint kockázat.

Vastagbélrák, végbélrák és egyéb emésztőrendszeri megbetegedések

Minden ok közül talán daganatos betegségek azok amikre a legkevésbé akarunk gyanakodni, de az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nehézkes, fájdalmas székelés hátterében állhat vastagbélrák, végbélrák és a gyomorrák is. Ha a tumor a megfelelő helyen alakul ki az akadályozhatja a széklet útját. A daganatok esetén minél hamarabb diagnosztizálják őket annál jobb, így ha hosszabb ideig küzdünk szorulással inkább ne kockáztassunk, kérjünk orvosi véleményt állapotunkról ugyanis veszélyes ha ezek a súlyos betegségek diagnosztizálatlanok maradnak. Minden kezelés első eleme a vizsgálat, vagyis a probléma azonosítása, vagyis a diagnosztika. A diagnosztikai módszerek esetén a leggyakoribb a kolonoszkópia vagyis vastagbéltükrözés, beöntés, gyomortükrözés vagy röntgenvizsgálat útján. Ezen vizsgálatok ugyan nem kellemesek, sőt némelyikük fáj is, de szükségesek a legmegfelelőbb terápia kiválasztásához.

A vastagbélrák és végbélrákon túl még olyan bélbetegségek is okozhatnak szorulást mint a diverticulitis, diverticulosis, bélelzáródás, végbélpolip, az IBD vagyis gyulladásos bélbetegség (Crohn betegség, colitis ulcerosa), pajzsmirigy alulműködés, lisztérzékenység, különböző hormonális (endokrin) problémák, mellékpajzsmirigy túlműködés, a hasnyálmirigy betegségei vagy hasi sérv. Jelentkezhet még epehólyag műtét után is.

Egyéb okok

Meglepő lehet, de az étkezési hiányosságok és a rendszertelen táplálkozás mellett a szorulás hátterében olyan - akár belső szervi - okok is állhatnak amiknek látszólag semmi közük hozzá. Ilyen lehet pl. a stressz, depresszió valamint egyéb más lelki, pszichés eredetű zavar, a dohányzás elhagyása, a menopauza, a Parkinson - kór, májgyulladás és a máj problémái vagy a sclerosis multiplex is ami egy idegrendszeri autoimmun betegség. Ennél a betegségnél gyakori tünet a látászavar, a kettős látás vagy akár teljes vakság, a csökkent mozgáskoordináció és az artikulálatlan beszéd mellett a székrekedés is.

A szorulás hátterében állhat ugyanakkor cukorbetegség is. A magas vércukorszint idővel károsíthatja a vérereket és az idegeket amik többek között az emésztési folyamatok így a bélműködés irányításában is részt vesznek. Ha az idegi szabályzás és a bélműködés nem megfelelő könnyen előfordulhatnak problémák, pl. hogy az étel gyorsabban fog végig haladni az emésztőrendszerben mint kellene (hasmenés) vagy épp ellenkezőleg több időt tölt ott. A több emésztőrendszerben eltöltött idő ugyanúgy ahogy az öregedésnél keményebb székletet fog eredményezni, mivel a vastagbél több vizet fog belőle visszaszívni. Amennyiben terhesség alatt tapasztalunk székrekedést, ne ijedjünk meg ez teljesen normális mivel ez ezzel jár. A terhesség során a nagyobb mennyiségű progeszteron ellazítja az izmokat melynek következtében a béltartalom több időt tölt a belekben. Várandós nőknél a baba elhelyezkedése is felelős lehet a székrekedéses tünetek kialakulásáért.

Szintén jó ha végiggondoljuk volt-e műtét a végbél tájékán, hiszen az itt található izmok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a bélmozgás folyamatában és okozhatják a működésének a zavarát. A diagnózis során meg kell állapítani nincs-e elzáródás vagy szűkület a vékonybél és a vastagbél között.

Az utazás ugyanúgy kiválthat székelési nehézségeket hiszen a fokozott stressz és az ilyenkor kissé kevés folyadékbevitel miatt könnyen kialakulhat. Hasonlóan az idegen helyek és az inger elnyomása is vezethet nehéz bélmozgáshoz mivel otthon bármikor elmehetünk, kényelmesen elintézve mindent, de házon kívül pl. munkahelyi környezetben már nehezebb megoldani így el kell nyomni az ingert mert nem tudhatjuk mikor lesz lehetőség a következő WC-zésre.

10 + 1 természetes módszer székrekedés ellen

Víz

A természet igen bőkezű ha a székrekedés kezelése a téma. Ha természetes módon akarjuk orvosolni a bajt, az egyik legkézenfekvőbb, hogy igyunk több folyadékot. Mivel a széklet keménysége alapvetően függ a víztartalmától, így ha növeljük a folyadékbevitelt azzal lágyabbá és könnyebbé tehetjük a székletet, nem is beszélve a dehidratáció által okozott fejfájás csillapításáról. Ha tehát gyors megoldást keresünk nem kell messzebb mennünk a csapnál. Mivel a gyomor teltsége is hatással van a belek mozgására legjobb ha éhgyomorra iszik vizet az ember.

Rostbevitel növelése

Együnk több rostot. A bőséges folyadékbevitel mellett a helyes étrend is kiemelt része az egészséges táplálkozásnak és szükséges a normális széklethez. A növényi rostban gazdag étrend az egyik legfontosabb fegyver amivel természetesen küzdhetünk a székletürítési nehézségek ellen. Szerencsére lehetünk válogatósak ha magas rosttartalmú ételeket keresünk, hiszen sokféle van. A friss gyümölcsök és zöldségek mellett az egyik legjobb választás az útimagfűhéj amelynek rosttartalma segíthet mind a szorulás mind a hasmenéses panaszok ellen. Ezen kívül érdemes több teljes kiőrlésű gabonát fogyasztanunk, hiszen ezekben több rost van mint a fehér lisztben vagy az ebből készült ételekben. A rostos étrend nem csak a kezelés de a megelőzés szempontjából is fontos és a székrekedés elleni diéta elengedhetetlen része.

Kávé

A legtöbbünket ritkán kell noszogatni ha egy jó kávéról van szó, úgyhogy ha mást nem is de ezt a tippet mindenképpen könnyű lesz megfogadni. Lehet reggeli részeként vagy napközben is fogyasztani, igazából amikor jól esik. A kávéban található koffein stimulálja a bélmozgást így segíthet a munka mellett a WC-ben is. Ugyanakkor azoknál akiknél fennáll az irritábilis bél szindróma, a kávé ronthat is az állapotukon ezért számukra nem biztos, hogy ez a legoptimálisabb módszer székrekedésre.

Aszalt szilva vagy szilvalé

A szilvát nem csak az ízéért vagy a vitaminok miatt fogyaszthatjuk, hanem gyógyírként a nehéz székelésre is. Enyhe hashajtó hatásának köszönhetően jól jöhet ha mellőzni szeretnénk a durvább hashajtókat. Így ha szorulással küzdünk és a vitaminbevitelt is le szeretnénk tudni, a szilva kiváló választás lehet a székrekedés kezelése érdekében mindemellett a legtöbb üzletben is könnyen elérhető.

Madárberkenye

A madárberkenye számos egyéb gyógyhatása mellett szokás megemlíteni, hogy hasmenéssel küzdők inkább kerüljék mert hashajtó hatású gyógynövény. Akinek viszont a nehézkes, fájdalommal járó székürítés okoz problémát, ennek hallatára felcsillanhat a szeme. Ha nagy hőhatásnak tesszük ki veszít a hatékonyságából, így a legbiztosabb ha nyersen gyümölcsként próbálkozunk vele. Ügyeljünk azonban arra, hogy távolítsuk el a magvait és ne együnk egyszerre nagy mennyiséget mivel gyomorproblémákat okozhat.

Kőriskivonat

Talán kevesen tudják, de a virágos kőrist használják a hagyományos gyógyászatban. A kérgéből folyó édes nedvet mannának nevezik. Az ebben található mannit nevű anyagnak enyhe hashajtó hatása van. A legegyszerűbb ha teaként fogyasztunk napi 1-3 teáskanálnyit.

Szenna tea

Ha már tea, akkor a szenna tea is segíthet ha szorulással küzdünk, hiszen amolyan kettő az egyben gyógynövény. Az eredetileg Egyiptomból származó növényt ma már szerte a világon termesztik és a belőle főzött teát gyógyító és hashajtó hatásáért isszák mert a bélfal fizikai izgatása miatt meghajtja a beleket. Emellett használják még fogyókúra részeként is. Egyfelől a benne található aktív hatóanyag az antrakinon stimulálja a vastagbelet és ezzel mozgásra készteti, elősegítve a székelési inger érzetét. Másrészt a szenna gátolja a vastagbél vízvisszaszívását, így az ember széklete vizesebb, tehát puhább marad.

Rebarbaragyökér

A rebarbara is elterjedt gyógynövény székrekedésre mivel izgatja a bél belső felületét és ezzel a bélmozgások beindulását is elősegíti. A gyökeréből főzött tea nem csak a szorulás, de a hasmenést és a gyomorégést is csillapíthatja. A tea elkészítéshez szeljünk fel 8 szál rebarbarát, majd egy serpenyőben 8 csésze vízzel lassan főzzük egy órán át. Ezek után szűrjük le. Ízlés szerint édesíthetjük. Érdemes megemlíteni, hogy tartós fogyasztása nem javasolt, mivel a hashajtókhoz hasonlóan függőséghez vezet ami ugyanúgy okozhat székrekedést és akkor hiábavaló volt az egész.

Mesterséges édesítőszerek, cukrok, szénhidrátok

Igen, ez a kivétel. Bár nem természetesek azonban ha nincs más kéznél és gyötör minket a szorulás ne habozzunk használni a józan eszünket. Tudjuk, hogy a mesterséges édesítőszerek, cukrok és szénhidrátok hasmenést okozhatnak ezért óvatosan és mértékkel kell ezeket az anyagokat fogyasztani. Azonban ha pont arra van szükségünk, hogy valami meghajtson minket ezektől se riadjunk vissza. A cukormentes rágó például kiváló választás lehet, hiszen édesítőszert tartalmaz és segíthet megszabadulni a kemény széklettől. Emellett a cukrokról is ismert, hogy vizet szívnak magukba, így ha többet fogyasztunk, a székletben is több marad, hiszen nehezebb lesz a vastagbélnek a vizet visszaszívnia.

Probiotikumok

Az orvosok sokszor javasolnak probiotikumokat a szorulás kezelésére. A probiotikumok olyan baktériumok amelyek a belekben élnek és segítik az emésztést. Annak ellenére, hogy nincs perdöntő bizonyíték arra, hogy a probiotikumok mindig hatásosak lennének a szorulás ellen, a velük való kísérletezésnek sincsenek nagyobb kockázatai. Mivel a normális bélműködésből normális állagú székletnek kellene következtetnie, így feltételezhető, hogy a bélrendszer probiotikumokkal való támogatása valamint a nehéz székletürítés gyakoriságának csökkenése között lehet ok-okozati kapcsolat.

Amikor probiotikumokról beszélünk fontos észben tartanunk, hogy ez egy gyűjtőfogalom. Sokféle baktériumtörzs lehet probiotikum, a mellékhatások pedig törzsenként eltérhetnek. Ezen törzsek egy része csökkentheti egyes gyógyszerek hatékonyságát, mások a vízvisszaszívásra lehetnek hatással. Ezért fontos, hogy mielőtt valamely probiotikumot kipróbálnánk, nézzünk utána vagy kérdezzünk meg egy szakembert, hogy pontosan milyen baktériumok is találhatók az adott készítményben.

Az olyan ételek mint a joghurt, a kefír, a kimchi vagy a savanyúkáposzta tartalmazzák ezeket a baktériumkultúrákat és fogyasztásuk segíthet helyreállítani a bélrendszer normál működését és megkönnyíti a székelést.

Rendszeres testmozgás

Magától értetődő, hogy ha a székrekedés okai közt a helytelen táplálkozás melett a mozgásszegény életmód is ott van, akkor ezen a fronton is érdemes tenni valamit. Ha a sport olyan dolog amire nincs időnk vagy nem vonz minket, érdemes inkább a közlekedésünk részévé tenni egy kis testmozgást, néha vagy pl. minden nap gyalog vagy biciklivel járni munkába, ami legalább egy fél óra mozgás. Meglehet, hogy kevés, de azért több a semminél és ha tartjuk magunkat hozzá, könnyebbé teheti a dolgot és még a stresszes életvitel ellen is segít ha az ember átmozgatja magát.

Székrekedés esetén mikor forduljunk orvoshoz?

Bár szorulás esetén nem kell rögtön orvoshoz fordulnunk, azért nem árt ha ha kellő figyelmet fordítunk a dologra és végig gondoljuk vajon mi állhat a háttérben. Amennyiben a szorulás három hétnél tovább tart úgy jobban tesszük ha kivizsgáltatjuk magunkat mert ez a látszólag ártalmatlan állapot komoly betegségeket is jelezhet. Valóban változó, hogy kinél mi a normális székelés gyakorisága, azonban ha kevesebb mint hetente 3 alkalom akkor érdemes orvos, gasztroenterológus segítségét kérni aki válaszol minden kérdésünkre. Amennyiben heveny székrekedéssel, esetleg fertőző betegséggel küzdünk a beöntés az egyik legelterjedtebb megoldás, tehát készüljünk fel. Amennyiben olyan tünetek is jelentkeznek mint hasfájás vagy véres széklet, ne halogassuk az orvost.

Mindemellett azt is érdemes észben tartanunk, hogy a folytonos erőlködés sem tesz jót a beleknek illetve hosszabb távon ennek következtében könnyen alakulhat ki aranyér vagy fisszúra. Kialakulhat végbélrepedés, végbélsipoly, a bőr elváltozása, alvászavar, de akár még migrén is. Ennek alapján a tüneti kezelés mellett fontos, hogy a mögöttes okokat próbáljuk meg megérteni hiszen komoly betegségeket előzhetünk meg vele.

Források

https://www.medicalnewstoday.com/articles/318694

https://www.health.harvard.edu/blog/probiotics-may-ease-constipation-201408217377

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3938666/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6287516/

https://bmcgastroenterol.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12876-020-01306-y