Mi az emésztőrendszer és mi a szerepe?

Talán magától értetődő lehet, hogy az emésztőrendszer nem egy szerv, hanem több egymástól nagyban különböző szerv együttese. Sokan hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a gyomorból és a bélből áll csupán, és annak ellenére, hogy az emésztés mint olyan nagyrészt valóban ezekben történik, korántsem ez a két szervünk alkotja ezt az összetett egységet. Az epe vagy épp a hasnyálmirigy ugyanúgy rendkívül fontos feladatokat látnak el a megfelelő emésztés biztosításában.

Milyen részekből áll az emésztőrendszer és mi a feladata?

Az emésztőrendszer feladata a szervezetbe bevitt folyadék és táplálék lebontása, felszívása és a salakanyag ürítése. A szervezetünk mindennapi működése során a sejtjeinknek szüksége van energiára és különböző anyagokra (vitaminok, nyomelemek stb.) amik nélkül a működésük nem lenne lehetséges. Emellett rengeteg sejtünk pusztul el nap mint nap és bár ez teljesen normális, mégis valahonnan gondoskodni kell a sejtek folyamatos utánpótlásáról és ehhez a szervezetnek szintén energiára és építőanyagokra van szüksége, amit a táplálékból nyer.

Ennek az energia- és anyagszükségletnek a kielégítésében játszik kulcsfontosságú szerepet az emésztőrendszer, ami a táplálékot a szervezet és a sejtek számára használható anyagokká bontja le és alakítja át. Ez egy rengeteg lépcsős, többszereplős és rendkívül összetett folyamat amit szinte lehetetlen kihívás elejétől a végéig ismerni és érteni, néhány fontos dolgot azonban érdemes lehet tudni róla, ami a mindennapi életben és egészségünk megőrzésében fontos szerepet játszhat.

Az emésztőrendszer részei

Az emésztőrendszerünk nem a gyomrunknál, nem is a nyelőcsövünknél hanem a szánknál kezdődik. Sőt maga az emésztés sem akkor indul amikor étel kerül a szánkba hanem előtte, ugyanis az étel (pl. frissen sült kenyér, gabonák) illatától a nyálmirigyeink elkezdenek nagyobb mennyiségű nyálat termelni. A szájban a fogak aprítják az ételt, így az összekeveredik  a nyállal ami egyrészt segíti a nyelőcsőben való sima haladást, másrészt a nyálban található anyagok rögtön elkezdik a szénhidrátok lebontását.

Az étel a nyelőcsövön keresztül nem a gravitáció hanem a peristalsis nevű mozgás hatására kerül a gyomorba. Ez a nyelőcső izomzatának szabályozott hullámszerű összehúzódása és elernyedése. Ugyanezen mozgásformát használják pl. a giliszták az előrehaladásnál. Bár a mindennapi életben nem valószínű hogy nagy szükségünk lesz rá, de ennek a fajta mozgásnak köszönhetően akár fejjel lefelé is tudnánk nyelni. Ami gyakoribb példa lehet és sokunknak fel sem tűnik, hogy az ágyban fekve is gond nélkül tudunk enni és inni is, pedig félig vízszintes helyzetben van a nyelőcsövünk.

A táplálék ezután a gyomorba és a belekbe kerül, ezek felépítéséről és szerepéről azonban korábbi cikkeinkben részletesebben írtunk. A gyomor és a belek mozgásuknak köszönhetően tovább aprítják a táplálékot és összekeverik különböző emésztőenzimekkel. A táplálék nagy részét a vékonybél és a vastagbél felszívja, a maradékot pedig székletté alakítva üríti a szervezetből.

Ennek a folyamatnak az ideje egyénenként eltérő lehet, azonban a táplálék szervezetből történő teljes kiürülése akár egy hétig is eltarthat.  Az emésztőrendszer részei (főként a gyomor és a belek) és szerepük viszonylag köztudott, amiről azonban átlagemberként már lényegesen kevesebbet tudunk az a hormonok és emésztőenzimek szerepe, illetve az ezeket termelő és adagoló szervek valamint az, hogy a kor előre haladtával hogyan változik az emésztésünk.

A hormonok és enzimek szerepe emésztőrendszer működtetésében

Tudjuk hogy az emésztőrendszerünkön a táplálék az egyes szervek izomösszehúzódásainak köszönhetően tud haladni és azt is tudjuk, hogy a belekben szívódik fel. A kérdés az, hogy mindez hogyan és miért történik. Itt jönnek be a képbe a hormonok és az emésztőenzimek.

A hormonok hatása

A hormonok szerepét talán úgy a legkönnyebb megérteni ha egyfajta kémiai parancsként tekintünk rájuk. Amennyiben az adott szerv erre specializálódott sejtjei adott hormonnal találkoznak azt a szerv egy bizonyos parancsként fogja értelmezni.

Az emésztés folyamatában rengeteg hormon vesz részt amit felsorolni is nehéz lenne azonban itt van néhány hormon ami segíthet megérteni a folyamat működését.

Ghrelin: A gyomorban termelődik és az éhségérzet kialakításában van szerepe.

Gasztrin: Ez a hormon akkor termelődik amikor a gyomor a belekerülő táplálék hatására megnagyobbodik. A gasztrin stimulálja a gyomor sósav termelését és egyéb enzimeinek kiválasztását amik a táplálék emésztéséhez kellenek.

Kolecisztokinin: A patkóbélben termelődik, szerepe, hogy lelassítsa a gyomor tartalmának ürítését – ami logikus, hiszen így marad ideje a beleknek az épp odakerült táplálékot emészteni – illetve az epefolyadék belekbe juttatására készteti az epét, hogy ennek segítségével a táplálék le tudjon bomolni és felszívódni a belekben.

GLP-1: A belekben termelődik, többféle funkciót is ellát, szerepe a gyomor ürítésének szabályozása és az inzulin mennyiségének kontrollálása. Ha gyomor tartalma egyszerre ürülne a belekbe, úgy az ott történő felszívódás miatt megugrana a vércukorszint, azonban a fokozatossággal és a megfelelő inzulinadagolással ez elkerülhető. Mivel sok egyéb mellett ezek a hormonok amik működtetik a gyomrot és a beleket, így fontos, hogy az ezeket termelő szerveink (pl. hasnyálmirigy, pajzsmirigy epe stb. ) egészségére is odafigyeljünk és rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra.

Az öregedés hatása az emésztőrendszerre

Korunk előrehaladtával sok változás megy végbe a szervezetünkben és ez alól az emésztőrendszer sem kivétel. Önmagában véve nem feltétlenül jelent gondot az öregedés, azonban néhány járulékos dolog miatt mégis érdemes lehet odafigyelnünk az emésztésre.

A gyomrunk idősebb korban már kevesebb savat termel, ami kihathat az emésztésre, hiszen a sav nagyban hozzájárul az étel lebontásához.

 Ahogy a szervezetünk többi izmai is, úgy az emésztésben résztvevő szerveink izmai is hamarabb fáradnak ahogy öregszünk, így a nyelés, és a táplálék emésztőrendszeren való végigvezetése lelassulhat, ami miatt a táplálék több időt tölt a vastagbélben, ezáltal az több vizet is szív fel belőle és ez könnyen székrekedéshez vezethet.

A gyógyszerek szerepe

Idősebb korunkra sok egyéb probléma miatt, pl. magas vérnyomás, ízületi fájdalmak, több gyógyszert kell szednünk. Ezek a gyógyszerek azonban, amellett hogy megoldást kínálnak egy problémára teremtenek egy másikat, ugyanis a hatóanyaguk befolyásolhatja az emésztés kémiai folyamatait ami úgyszintén székrekedéshez de esetenként akár fekélyesedéshez is vezethet. A gyulladáscsökkentők, pl. ibuprofén tartalmú gyógyszerek növelik a fekélyek kialakulásának kockázatát.

Az emésztőrendszer és a rák kapcsolata

A korral sajnos együtt jár a daganatos betegségek kialakulásának megnövekedett kockázata is. Ezek gyakran a helytelenül működő emésztőrendszer miatt alakulnak ki amelynek egyensúlyát a fent említett módon nagyon könnyű felborítani. Legjobb fegyverünk a rák ellen a rendszeres szűrés és a korunkra, egészségügyi állapotunkra szabott diéta lehet. Idősebb korra érdemesebb lehet kevesebb tejterméket és vörös húst fogyasztani valamint jó ha odafigyelünk a megfelelő vas, kalcium, B12 és D vitamin bevitelünkre is, amellett, hogy próbálunk sok rostot fogyasztani.

http://www.vivo.colostate.edu/hbooks/pathphys/endocrine/gi/index.html
https://www.webmd.com/rheumatoid-arthritis/features/anti-inflammatory-drugs-rheumatoid-arthritis