Emésztőrendszer részei és feladataik – Mire figyeljünk?

Az emésztőrendszer egy 8 méteres cső, amely a szájüregtől a végbélnyílásig tart és számos szervet foglal magában. Bármilyen zavara alapvetően befolyásolja szervezetünk működését, és nemcsak azért, mert nélküle se vízhez, se tápanyagokhoz nem jutnánk. Megkerülhetetlen a szerepe az immunvédelemben is, hiszen az immunsejtek 70 százaléka éppen itt található.

Mit csinál az emésztőrendszer?

Sokszor felmerül a kérdés, hogy valójában, mi az emésztőrendszer dolga. Még akkor is, ha ez egyértelműnek tűnik. Az emésztőrendszer alapvető feladata a szervezetbe jutó tápanyagok felvétele, feldolgozása, hasznosítása, valamint a káros anyagok semlegesítése. Szintén az emésztőrendszer dolga a keletkező salakanyag eltávolítása. Egy összetett folyamatról beszélünk, amely már a szájüregben megkezdődik. És ez nem minden: mivel az immunsejtek 70 százaléka a vastagbélben található, az emésztőrendszer testünk legfontosabb védelmi vonalának tekinthető.

Melyek az emésztőrendszer részei

Az emésztőrendszert alkotó szervek lehetővé teszik az étel bevitelét, felszívódását és a maradványok eltávolítását. Összefoglaljuk azokat a szerveket, amelyekből kapcsolódnak az emésztőrendszerhez. Ezek pedig a száj, az epiglottis (gégefedő), a garat, a nyelőcső, a gyomor, a máj, a hasnyálmirigy, a vékonybél, a vastagbél, de ide sorolhatjuk a végbelet is. Természetesen, minden emésztőrendszeri szakasz több részre osztható.

Száj, azaz szájüreg: az emésztőrendszer kapuja

A száj az emésztőrendszer bejárata. Ez a nyílás teremt kapcsolatot a külső környezet és a tápcsatornánk között. A szájüreget a maxilláris (felső) és mandibuláris (alsó), részben csuklós csontváz támasztja alá, ebben helyezkednek el a fogak. Elől az ajkak határolják hátul a torok. Az emésztőrendszer kezdeti része tehát a száj, ami légzési és beszédfunkciókat is ellát, valamint az ízérzékelés székhelye. Ahogyan már említettük, az emésztés a szájban kezdődik. A bevitt táplálékot a fogak mechanikusan felaprítják, míg a nyál kémiai úton járul hozzá az élelem lebontásához. Nem is gondolnánk, hogy egy egészséges, felnőtt ember napi nyáltermelése 0,5 és 1,5 liter között mozog.

Nyelőcső

A nyelőcső az emésztőrendszer, illetve a tápcsatorna azon része, ami a garatból a gyomorba vezet. Ezen az izom-nyálkahártya jellegű szerven keresztül jut át ​​a szájból érkező és a gyomorba irányított bolus - azaz a fogak által megrágott és a nyál enzimjeivel részben megemésztett étel. A bolus átjutását a nyelőcső falában lévő izomkomponens ritmikus összehúzódása könnyíti meg.

Gyomor

Ez a szerv felelős az étel első „belső” befogadásáért. Itt a gyomornedvvel összekeveredik, és tovább emésztődik. Felső szakaszán a gyomor “cardia” nevű része kommunikál a nyelőcsővel, míg onnan a vékonybél felé a pyloruson keresztül halad. A gyomornedvek (amelyeknek a pH értéke 2) megölik kóros csírákat, valamint lebontják a fehérjéket és a szénhidrátokat.

Mi történik a gyomor után?

Amikor az étel elhagyja a gyomrot, állaga a zabkásához nagyon hasonló konzisztenciájú. Az emésztőrendszer következő szakaszába, a duodenumba kerül, ahol az emésztőrendszeri enzimeket tartalmazó hasnyálmirigy-váladékok és az epefolyadékok folytatják a lebontását. A nagy fehérjék és a komplex szénhidrátok, valamint a zsírok nem tudnak átjutni a vékonybél sejtmembránján. Ezért játszik olyan fontos szerepet a gyomorból származó gyomornedv és a hasnyálmirigy enzimjei a fehérjék, szénhidrátok és zsírok lebontásában. A hasnyálmirigy napi 5-15 gramm enzimet választ ki, ami elég jelentősnek mondható. Az enzimek (fehérjék) egy részének azonban kettős feldolgozáson kell átesnie. Mivel bizonyos típusú zsírokat nem lehet vízzel lebontani, az epefolyadékok szinte „szappanképzőként” működnek. Ezzel segítik elő bizonyos zsírok hatékony és alapost „felaprózását”. Ezen kívül a hasnyálmirigy felszívja azokat a salakanyagokat, amelyeket a vékonybél nem tud feldolgozni.

Máj

A máj az emberi test legnagyobb mirigye. Az emésztőrendszerhez kapcsolódik, és számos funkciót lát el, amelyek nemcsak az ételek emésztése szempontjából hasznosak. Egy másik, szinte „életmentő” feladata a mérgek eltávolítása. Gondoskodjunk tehát a máj méregtelenítésére, hiszen ez a szerv van leginkább kitéve a káros anyagok támadásának.
Az emésztés szempontjából a máj, a zsírok emulzióján keresztül elősegíti a felszívódott tápanyagok átalakítását, a glükóz, koleszterin és trigliceridek szintézisét, és szabályozza a fehérjék anyagcseréjét. A májban raktározódik a glükóz, a B12-vitamin, a vas és a réz is.

Hasnyálmirigy

A hasnyálmirigy egy hosszúkás, kúp alakú mirigy, amely az endokrin és az exokrin szekrécióért is felelős. Ennek során a kiválasztott anyag a szervezet természetes üregeibe kerül. A hasnyálmirigy a has felső részében, vízszintesen helyezkedik el  a gyomor mögött, az első két ágyéki csigolya szintjén. A hasnyálmirigy exokrin váladéka alapvető szerepet játszik az ételek emésztési folyamatában: az exokrin szekréció végterméke valójában a hasnyálmirigy-folyadék, amelynek belsejében különféle enzimek vannak, amelyek nélkülözhetetlenek az emésztéshez (lipáz, amiláz stb.).

Vékonybél

A bél leghosszabb része. Körülbelül hét méteres és három részre (duodenum, jejunum és ileum) tagolódik. Az ileocecalis szelepen (vagy Bauhin szelepen) keresztül kapcsolódik a vastagbélhez. A belső falait borító nyálkahártyát körkörös redők, valamint az úgynevezett “bélbolyhok” borítják, ezek felelősek az étkezés útján bevitt tápanyagok felszívódásáért. Ami a körkörös redőket illeti, jelenlétük megnövelik azt a felületet, amin keresztül a tápanyagok felszívódhatnak

Vastagbél

A vastagbél a bél utolsó traktusa, feladata az emésztési folyamat befejezése a bevitt ételek felszívásával, erjesztésével és kiürítésével. Összesen körülbelül 1,5 méter hosszú. A vastagbél azonban nem csupán az emésztésben kap kulcspozíciót. Itt helyezkedik el az immunsejtek 70 százaléka valójában itt dől el a szervezet védekezőképessége. Ebben óriási szerepe van a szintén a vastagbélben található bélflórának is, ugyanis a jótékony bélbaktériumok közvetlenül befolyásolják az immunrendszert. És ez nem minden. A több száz különböző probiotikus, azaz jótékony baktériumfaj segít megküzdeni a kórokozókkal, valamint részt vesznek az antioxidáns B7- és B12-vitamin, a K-vitamin, immunglobulinok (ellenanyag), rövidláncú zsírsavak, arginin, glutamin és a vajsav előállításában. Utóbbi támogatja a bél nyálkahártyájának egészségét. Sőt, a probiotikus baktériumok emésztőenzimeket is termelnek, így javítva az anyagcsere minőségét.

A Cell Host And Microb szaklapban bemutatott kutatás a vékonybélben mutatta ki az emésztést segítő baktériumok jelenlétét. Ezek olyan mikróbál, amelyek a zsírtartalmú ételek fogyasztásakor kezdenek szaporodni, és megkönnyítik az emésztőenzimek termelését, valamint szekrécióját a vékonybélbe. Azaz lehetővé teszik a magas zsírtartalmú ételek felszívódását. Ha pedig vastagbél, akkor szólni kell a béltisztítás fontosságáról. A fent felsorolt funkciók akkor működnek megfelelően, a bélflóránk akkor marad egészséges, ha minimalizáljuk a vastagbélben a káros anyagok (mérgek, letapadt salakanyag) mennyiségét. Ebben a rendszeres béltisztítás lehet leginkább a segítségünkre.  

Végbél

Bár nincs emésztési funkciója, ám mégis meg kell említenünk a végbelet, hiszen ez a bélszakasz ugyanúgy a tápcsatorna része. Nagyjából 5-20 centiméteres funkciója a széklet tárolása az ürítésig. Alsó része, a canalis analis, összezáródó csövet formál, és csak ürítéskor tágul ki.

Mennyi idő alatt halad át az étel az emésztőrendszer részein?

Az időintervallum sokkal változóbb, amennyiben inkább a tápanyagok asszimilációját vesszük figyelembe. Ez az egyéni anyagcserétől és az étel típusától is nagyban függ: a cukros ételek könnyebben asszimilálódnak, ezért gyorsabban jutnak át a gyomor-bél traktuson, mint a magas zsírtartalmú ételek. A gyomor után a táplálék a vékonybélbe kerül. 3–10 órát vesz igénybe, míg a hullámszerű perisztaltikus mozgások hatására az emésztőrendszer utolsó része felé „sodródnak”. A pépes állagúvá alakított táplálék 48–72 órán át is időzhet a vastagbélben. Ez az időtartam személyenként változó csakúgy, mint a széklet gyakorisága. Ahogyan említettük, az emésztési időket erősen befolyásolja a bevitt táplálék milyensége és mennyisége. Az sem mindegy, hogyan társítjuk az ételeket.

Ha például a húsokat gyümölcsökkel, vagy zöldségekkel együtt fogyasztjuk, a hús lelassítja a növények emésztését. Ezért azok erjedésnek, rothadásnak indulnak a belekben, és lelassul a széklet ürítés ideje.
Érdekességként megemlítendő, hogy a fehérjéket alkotó aminosavak szállítási sebessége eltérő: a triptofáné nagyon gyors, a glutaminsavé viszont lassú.

Enzimek és emésztés

Az emésztőenzimek az anyagcsere folyamán fontos szerepet töltenek be. Elindítják vagy felgyorsítják a biológiai reakciókat, emiatt “bio-katalizátorokként” is ismertek. Az anyagcsere-termékek egyensúlyhiányának megakadályozása érdekében a szervezet különféle mechanizmusok révén szabályozza az adott enzim aktivitását. Ez történhet például az úgynevezett inhibitorok révén, amelyek korlátozzák a felesleges aktivitást. Előfordulhat azonban, hogy a szervezet csak részlegesen, nem megfelelő mennyiségben, termel emésztőenzimeket. Az emésztési folyamat kezdeti szakasza a szájban zajlik. Nemcsak az élelem aprítása, hanem az enzimek első beavatkozása is itt történik. A nyál tartalmaz néhány enzimet, mint például a ptyalin, amely képes lebontani a keményítőket. A keményítők összetett szénhidrátok (poliszacharidok), ezek számos összekapcsolódó monoszacharid (egyszerű szénhidrát) molekulából állnak. Nem véletlen, hogy ha sokáig rágunk egy darab kenyeret, az a cukrokra jellemző édeskés ízt vesz fel.

Az emésztési folyamat olyan enzimek jelenlétét igényli, mint az amiláz, lipáz, proteáz és laktáz. Ezek lebontják az ételből származó tápanyagokat, beleértve a szénhidrátokat, zsírokat, fehérjéket és a tejcukrot. Enzimek nélkül nem tudnánk felhasználni a tápanyagokat, és testünk nem rendelkezne a szükséges “üzemanyaggal”. Amennyiben nem termelődik elegendő enzim, a bevitt táplálék tovább időzik az emésztőrendszerben. Itt a bélbaktériumok hatására rothadásnak, erjedésnek indul. Ez olyan kellemetlen következményekkel jár, mint a túlzott gázképződés, az ezzel járó felfúvódás, túlzott telítettség érzet, sok esetben gyomor-, vagy alhasi görcsök.  Amennyiben szervezetünk nem termel elegendő mennyiségű emésztőenzimet, pótolhatjuk őket. Igénybe vehetünk mesterségesen előállított szereket.

Valójában minden fontos emésztőrendszeri enzim, például a proteázok is helyettesíthetők étrend-kiegészítők vagy gyógyszerek segítségével. Fordulhatunk azonban a természetes megoldásokhoz is. Az ananászból származó bromelain enzimek vagy a papayában lévő papain szintén elősegítik a fehérjék emésztését.
Egy olasz elemzés arra jutott, hogy a laktóz-intoleranciától a cisztás fibrózisig az enzimpótlás számos emésztőrendszeri probléma és betegség terápiás eszköze lehet.

A hormonok szerepe az emésztőrendszer működésében

A hormonok a szervezet “parancs hordozói”. A vérben mozognak, és utasításokat adnak a különféle sejteknek, amelyek receptoroknak nevezett érzékelőkön keresztül fogadják őket. Miután létrejött a kötődés a receptorral, az egy specifikus reakciót vált ki a sejtekben. Az idegműködéstől a vércukorszint szabályozásáig minden fontos feladat elvégzésére a hormonok adnak utasítást. A gasztrointesztinális nyálkahártya egyes sejtjei olyan hormonokat képesek termelni, amelyek a szomszédos sejtekkel érintkezve és távolról is tudnak hatni. Lássuk melyek a legfontosabb, az emésztőrendszer által termelt hormonok.

  • Talán a leginkább fontos hormon a gyomorban lévő G-sejtek által termelt gasztrin, amely a gyomorsejteket sósav termelésére serkenti.
  • A bélbolyhok által termelt szekretin, amely serkenti a hasnyálmirigy-folyadék termelését.
  • A kolecisztokinin, amely az epehólyagra és a hasnyálmirigyre hat, serkenti azok kiürítésétl.
  • A glükagonhoz hasonló hatású enteroglükagon.
  • A belek által termelt GIP, ami gátolja a sav szekrécióját. A teljes bél által termelt VIP szabályozza az erek tágulását és a bél motilitásának növekedését.
  • A hasnyálmirigy és a belek által termelt szomatosztatin gátolja a gyomor szekrécióját.

Az emésztés, és az életkori sajátosságok

Mint minden szerv, az emésztőrendszer is fiatalon „működik” a legjobban. A csecsemők, az elválasztásig csak tejjel, ideális esetben anyatejjel táplálkoznak. Ez az időszak mindenki életére döntő hatással van, hiszen ilyenkor alakul ki a „személyre szabott” bélflóra egyedi összetétele. Az elválasztás során szinte minden baba küzd hosszabb/rövidebb ideig tartó hasfájással. Ezt, kicsit egyszerűen úgy foglalhatnánk össze, hogy a szervezetnek meg kell szoknia, és alkalmazkodnia kell a bevitt, új táplálékokhoz.

Felnőtt korig, ha nem küszködünk örökletes betegségekkel, születési rendellenességekkel, általában nem lépnek fel súlyosabb problémák az emésztéssel. Pedig, ebben az időszakban bőségesen táplálkozunk, hiszen a szervezetnek növekednie, fejlődnie kell. Ám innentől kell nagyon vigyáznunk! Bár minden életkorban fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, ezt felnőtt korban általában „elfelejtjük”. 30-40 évesen a munka, gyerekek, barátok, egyéb elfoglaltságok mellett sajnos hajlamosak vagyunk a helytelen táplálkozásra. Könnyebb betolni a mikróba a félkész ételeket, rendelni valamit a divatos gyorséttermekből. És ezt szervezetünk hosszú távon is megsínyli. Idővel lelassul a bélműködésünk, gyakran kínozhat gyomorégés, puffadás. A bevitt élelmiszeradalékok felhalmozódása pedig egyéb szerveinket is károsíthatja.

A kor előrehaladtával csökken az emésztőrendszer és általában a szervezet enzimtermelő képessége – állítják a Michael Reese Hospital Chicago kutatói. Leírják, hogy a fiatal felnőttek nyálában harmincszor több az enzim, mint a 69 évnél idősebbekében. Ha egész életünkben az egészséges táplálkozás hívei voltunk, sajnos akkor is szembe kell néznünk az idő múlásával. 50 év körül főleg a nők a hormonális változások miatt, igen sok fizikai változáson megyünk keresztül. Az egyik az emésztés lelassulása, mely idővel plusz kilókban nyilvánulhat meg. Ezen korosztály képviselőinek különösen ajánlott a rendszeres testmozgás és a mértékletes, egészséges táplálkozás.

https://www.uchicagomedicine.org/forefront/gastrointestinal-articles/specific-bacteria-in-the-small-intestine-are-crucial-for-fat-absorption
http://health101.org/art_enzymes.htm
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4923703/