Főszerepben az epe: anatómiája, funkciója, megóvása

Az epe valószínűleg nem az elsők között szerepelne, ha megkérnénk valakit, hogy sorolja fel belső szerveinket. Ezen szervünk jó eséllyel nem csak hogy dobogós helyezést nem érne el, de talán még ki is maradna a felsorolásból. Ez a fajta „statiszta” szerep valamennyire érthető, hiszen a mindennapi életünk során –a tüdővel és a szívvel ellentétben - nem igazán vesszük észre, hogy dolgozik, sokunk talán még meg sem tudná mutatni, hogy pontosan hol helyezkedik el. Sőt mi több, bármilyen furán is hangzik, nem túlzás azt állítani, hogy akár nélküle is lehet élni. Ez a nélkülözhetőség könnyen adhat okot egészségének elbagatellizálásához, azonban megóvása koránt sem gyerekjáték, ugyanis, ha nem vigyázunk rá, nagyon komoly egészségügyi problémákkal, köztük akár a rendkívül nehezen diagnosztizálható epehólyagrákkal kell szembenéznünk.

Fontos megkülönböztetnünk az epét és az epehólyagot. A közbeszédben sokszor szinonimaként használják őket, azonban tudniillik, hogy míg előbbi egy sárgás színű, keserű folyadék, amelyet a máj sejtjei termelnek, addig az utóbbi ezt a furcsa színű, kesernyés anyagot raktározza, majd az emésztőrendszerbe juttatja.

Az epehólyag a máj alatt helyezkedik el, nagyjából a hasunk jobb felső részén. Méretét és alakját tekintve leginkább egy kisebb körtére hasonlít. Funkcióját tekintve tárolja és már evés közben a patkóbélbe juttatja a benne termelt folyadékot, ami a zsírok lebontásában játszik fontos szerepet.

Az epefolyadék összetételét tekintve többek között vízből, különböző sókból és epesavakból, koleszterinből, bilirubinból, rézből és egyéb fémekből áll. Amellett, hogy a zsírok lebontását és az emésztést segíti például a belek mozgásának stimulálásával, ezen anyagnak fontos szerepe van az elpusztult vörösvérsejtekből származó hemoglobin lebontásában és egyéb méreganyagok szervezetből való eltávolításban is. A zsírok lebontása azért is kulcsfontosságú a szervezetünk számára mivel a vitaminok jó része zsírban oldódó vitamin és az epefolyadék nagyban megkönnyíti azok megfelelő felszívódását.

Mik az epe betegségei, milyen tünetekkel járnak és kik hajlamosak rá?

Annak ellenére, hogy többféle betegség is köthető az említett szervhez, - mint például az epehólyagrák vagy az ún. „porcelán-epe”, amely során a szerv alapvetően izmos falai megmerevednek és ami gyakran vezethet rákos elváltozáshoz, - mégis a leggyakoribb probléma, ami az epével előfordulhat az az epekő, vagy valamilyen arra visszavezethető kór.

Az epekő esetében az epefolyadékban lévő anyagok kikristályosodnak, ún. köveket formálva melyek egy homokszem méretűtől egészen golflabda nagyságúig bármilyen méretben előfordulhatnak. Ezek elzárják a hólyagban termelt folyadék útját, így az nem tud a belekbe eljutni. Emiatt az epe begyulladhat vagy rosszabb esetben kiszakadhat, ami életveszélyes. Ha a perforáció észrevétlen marad, komoly hasi fertőzéshez is vezethet.

Epe megbetegedéseinek tünetei

Ha valamilyen kór lép fel az epében, az nem minden esetben okoz jellegzetes tüneteket. Azonban, ha has jobb felső részén észlel erős fájdalmat, émelyeg, hányingere vagy hidegrázása van, láz gyötri vagy netán a sárgaság szimptómáit észleli magán, akkor bizony okkal feltételezheti, hogy epekövesség állhat a háttérben. Maguk a tünetek igen kellemetlenek, mégis annyiból szerencsénk lehet, hogy az epét érintő problémák mind hasonló tüneteket produkálnak, így könnyebben diagnosztizálhatók és kezelhetők.

Érdemes tudni, hogy a kövesedés sajnos nem csak magára az epére lehet hatással.  Az epehólyag gyulladás (cholecystitis) mellett ugyanúgy okozhat hasnyálmirigy gyulladást is.

Az epekő hajlamosító tényezői, kialakulásának okai

Az kórkép kialakulásának okai sok más betegséghez hasonlóan gyakran visszavezethetők a helytelen táplálkozásra és életmódra. Kutatások szerint, maga a probléma leggyakrabban a magas koleszterinszint miatt alakul ki. Az epefolyadéknak ugyan pont az a szerepe, hogy lebontsa a koleszterint, azonban ha a máj túl sokat választ ki, az egyébként normál mennyiségű és összetételű anyag nem lesz képes azt lebontani és a koleszterin így apró rögökké kristályosodhat. A megbetegedés másik gyakori típusa a pigment epekő, ami a túl nagy mennyiségű bilirubintól alakulhat ki.

A hajlamosító tényezők közé az alábbiak sorolhatók:

  • Nem: nőknél gyakrabban fedezik fel a kórt
  • Kor: a 40 év felettiek számítanak a legnagyobb rizikócsoportnak
  • Túlsúly
  • Ülő életmód
  • Várandósság
  • Zsíros, koleszterinben gazdag és alacsony rost tartalmú ételek fogyasztása
  • Genetikai hajlam
  • Cukorbetegség
  • Sarlósejtes vérszegénység vagy leukémia
  • Ösztrogéntartalmú gyógyszerek, pl. fogamzásgátlók szedése
  • Crohn-betegség
  • Túl gyors fogyás

Epe betegségeinek diagnosztikája és kezelése

Első lépésként ultrahangos vizsgálatra van szükség, ami lehet egyszerű hasi ultrahang vagy endoszkopikus ultrahang is. Utóbbi esetében egy csövet vezetnek le a torkon keresztül. Ehhez nagyon hasonló módszer az ERCP (Endoszkopikus Retrográd Cholangiopankreatográfia), ahol egy szintén a torkon levezetett csövön keresztül festékanyagot juttatnak az epébe és annak nyomon követésével próbálják megtalálni a probléma gyökerét.

Ennél valamivel kíméletesebb eljárás az MRCP vagyis a Mágneses Rezonanciás Cholangiopankreatográfia, ami nagy felbontású képet tud adni az epevezetékről, a hasnyálmirigyről és az epehólyagról. A röntgen is használható diagnosztikai módszer, azonban ez csupán az esetlegesen jelenlévő epeköveket képes kimutatni.

Ha megvan a baj forrása, több lehetőség is van a kezelésére. Epekövesség esetén lehetőség van lithotripsiára, vagyis hullámokkal történő kőzúzásra. Ez a módszer akkor a leghatékonyabb, ha csupán pár kisebb kő van jelen az epében. Szintén egy megoldás, amikor az orvosok egy tűvel kívülről oldószert juttatnak a szervbe, vagy gyógyszer formájában, szájon át adagolják azt.

Úgyszintén egy opció a hólyag műtéti eltávolítása, vagy rákos elváltozás esetén a kemo- vagy sugárterápia. Ugyan igaz az, hogy epehólyag nélkül is lehet élni, viszont annak műtéti eltávolítása után különösen oda kell figyelnünk mit eszünk, és akár új étrendet is ki kell alakítanunk magunknak.

A baj megelőzése

Az epekőre is igaz, hogy a legjobb orvosság a megelőzés, így, ha el akarjuk kerülni, jobb, ha odafigyelünk rá, hogy rendszeresen étkezzünk, ne hagyjunk ki étkezéseket és magas rost tartalmú ételeket fogyasszunk (pl. teljes kiőrlésű gabonák).

Ma már szinte lehetetlen, hogy az ember ne fusson bele mindenféle szupergyors fogyást ígérő csodaszerekbe vagy módszerekbe. Sokunknak talán csábító is lehet a gondolat, hiszen mára már köztudott, hogy a túlsúly sok betegségért, köztük az epe betegségeiért is felelős lehet, azonban ennek ellenére mégis ajánlott megfontoltan nekikezdeni a fogyásnak, és inkább a lassabb de biztosabb utat választani. A témában készült tanulmányok szerint, a fogyás sürgetésével növeljük a kövek megjelenésének kockázatát.

Amennyiben a fogyókúra alatt túl gyorsan csökkentjük a kalóriabevitelünket, a szervezet nem tud elég gyorsan alkalmazkodni, és a máj több koleszterint juttat az epébe, ami epekövekké kristályosodhat, ha az epehólyag nem képes azt megfelelő tempóban továbbítani a belekbe.

Természetes úton is megelőzhetjük a bajt, mégpedig borsmentatea fogyasztásával. Kutatások alátámasztották, hogy a gyógynövény nyugtató hatása enyhíti a hasi panaszokat, segíti az emésztést, és csökkenti az émelygést.

Szintén hasznos otthoni megoldás lehet az almaecet és a kurkuma, amik hasonló tulajdonságokkal bírnak, mint a borsmenta.

https://www.dlcsurgery.com/blog/the-link-between-high-cholesterol-and-gallstones
https://www.everydayhealth.com/gallbladder/symptoms/link-between-gallstones-obesity-weight-loss/
https://www.healthline.com/health/gallbladder-pain-relief