Egészséges gyomor funkciói │ Megoldások fekély és reflux ellen

Fáj a gyomrom – ugye, hányszor hallottuk, vagy mondtuk mi magunk is ezt. Igen, a gyomor tud fájni, ami leginkább az emésztéssel kapcsolatos zavarokra vezethető vissza. Nézzük meg, mik a gyomor funkciói, hogyan segíthetjük a munkáját, és mivel tehetjük egészségesebbé.

Mielőtt részletesen taglalnánk a gyomor feladatait, mindenképpen szót kell ejteni a nyelőcsőről. Ez is a tápcsatorna része és nekünk azért fontos, mert összeköti a garatot és a gyomrot. A hatodik nyaki csigolya és a tizedik mellcsigolya között húzódik teljes hossza 23-26 centiméter, szélessége a legnagyobb átmérőjű ponton eléri a 25-30 millimétert, míg a legszűkebbnél 19 milliméter. Működése során a nyelőcső számos anatómiai struktúrával hoz létre kapcsolatot a gyomron kívül. Ide tartozik a légcső, a pajzsmirigy és a szív, hátsó részén pedig a gerincoszlop és a rekeszizom.

Nyelőcső és gyomor

Leginkább egy „S” alakú, majdnem teljesen függőleges lefutású csőhöz hasonlíthatnánk. Ez teszi lehetővé, az ételek szájon át a gyomorba „ereszkedjenek” (antegrád transzport) és fordítva (retrográd transzport). Utóbbi ellentétes mozgás történik például böfögés és hányás közben. Ezen kívül a nyelőcső belső fala kenő hatású váladékot állít elő, mely nedvesen tartja, hogy a megrágott táplálék könnyebben jusson át rajta. Továbbá a nyelőcső, záróizmának segítségével megakadályozza, hogy a légzés során levegő kerüljön a gyomorba.
A bolus – megrágott falat – átjutását a garatból a nyelőcsőbe a nyelőcső felső záróizma szabályozza, míg a gyomorba juttatása az alsó záróizom feladata.

Felső záróizma részt vesz a nyelési funkcióban kinyílik, hogy a garatból a bolust a nyelőcsőbe tolja. Nyugalmi állapotban az izomzat összehúzódik, és a záróizom zárva marad, megakadályozva hogy levegő kerüljön az emésztőrendszerbe. Szintén feladata, hogy a táplálék ne „szaladjon cigányútra”, azaz a nyelés közben elzárja a légutak „bejáratát”. A nyelőcső erős izomfala egy külső hosszanti izomrétegből és egy belső körkörös alakúból áll. Ez utóbbiak meghajtó tevékenységet lát el, ami a perisztaltikus mozgás. Míg az izmok egy része az felső szegmensben összehúzódik, az alatta lévő elernyed. Ha a falat az ernyedt szakaszhoz ér, az összehúzódik, míg a közvetlen alatta lévő elernyed, és így tovább.  Ez a folyamat a bolus a gyomorba jutásáig tart. A nyelőcső perisztaltikáját a nyál és a nyelőcső váladékának kenő hatásai könnyítik meg.

Mi az a reflux?

Kétségtelenül a leggyakoribb emésztőrendszeri probléma a reflux (GERD), ami egyszerre kapcsolódik a gyomorhoz és a nyelőcsőhöz. Amikor a perisztaltikus hullám eléri a nyelőcső alsó részét, az alsó záróizom (kardia) elernyed, aminek következtében a bolus belép a gyomorzsákba. Ennek a fázisnak a végén a kardia visszanyeri normális hipertóniáját, és megakadályozza azt, hogy a gyomortartalom visszaáramoljon a nyelőcsőbe. Ha az alsó nyelőcső záróizmának nem megfelelő a tónusa, a gyomornedv és a pepszin – a gyomor fehérjebontó enzime – visszaszivároghatnak. Többek között ez is okozhatja a gastrooesophagealis refluxot. Ezek a többnyire savas anyagok irritálják a nyelőcső nyálkahártyáját. Innen a torokban és a gégén az erős, égető fájdalom, amit egyszerűen gyomorégésnek nevezünk.
A nyelőcső belső falait a bolyhoz nyálkahártya borítja, egy vastag, többrétegű hám. Ennek feladata az, hogy óvja a nyelőcsövet a rosszul megrágott, kemény, vagy szúrós részeket tartalmazó fatatokkal szemben. Bizonyos határokon belül ez a gát hatékony védelem a savas reflux esetén is. Ugyanakkor idővel a savas gyomortartalom felmarja, és gyulladás, sőt, akár fekély is kialakulhat.

Egy francia kutatás megállapította, hogy a magas szénhidráttartalmú étrend, illetve az ebből adódó elégtelen szénhidrátlebontás növeli a reflux előfordulását. Elősegíti ugyanis a gáztermelő baktériumok növekedését, ez pedig növeli a savas reflux kockázatát. Az alacsony szénhidráttartalmú étrend viszont hatékony kezelésnek tűnik.
Súlyosbítja a tüneteket a kávé, ám a koffeinmentes kevésbé veszélyes – állítják a München-Bogenhausen Hospital szakemberei egy kislétszámű vizsgálatban.
Az elhízás reflux kiváltó hatására hívja fel a figyelmet a Mayo Clinic elemzése.

Hogyan épül fel a gyomor

Anatómiai szempontból a gyomor a következő részekre oszlik:

• Gyomorfenék (fundus): a nyelőcső és a gyomor közötti találkozásánál a bal felső részen található.

• Cardia: megfelel a nyelőcső és a gyomor csatlakozásának.

• Gyomortest (corpus ventriculi): a gyomor legnagyobb részét képviseli, a gyomorfenék és a gyomorkapu között található.

• Gyomorkapu (antrum): a gyomor utolsó része, mely a kisgörbülettől a gyomorzárig (pylorus) terjed.

• Gyomorzár (pylorus): a gyomor és a patkóbél (duodenum) közötti határt képviseli.

A gyomrot csakúgy, mint a többi hasi szervet, a peritoneum borítja, amely nem más, mint egy serózus és rostos szerkezet. Ennek fő feladata, hogy a szervet a hasfalhoz, és a közvetlen közelében található egyéb szervekhez rögzítse. A gyomorfal négy alapvető rétegből áll, amelyek kívülről befelé haladva az alábbiak:

• a zsigeri peritoneum (a peritoneum szervhez rögzített része) serózus bélése;

• az izomréteg, amelynek három koncentrikus rostrétege van (kívülről befelé ferde, hosszanti és kör alakú);

• a submucosa, amely apró vérerekben és nyirokerekben gazdag;

• a muscularis mucosae, egy kis izomszövetréteg, ez választja el a nyálkahártyát a submucosától;

• a nyálkahártya, amely a gyomor legbelső rétege és a nyálkahártya-elválasztású, a nyálkahártya szekrécióval rendelkező, valamint a parietális sejtekből áll. Ezek sósavat termelnek. De a legfontosabbak talán azok a sejtek, amelyek a pepsinogént választják ki, és a gasztrin hormon termelő G sejtek.

A gyomor szerepe az emésztésben

A gyomor számos fontos funkciót lát el. Tartályként működik a nyelőcsőből érkező élelmiszerek számára.Igen rugalmas, ezért nagy mennyiségű táplálék befogadására képes. Meghatározza a gyomornedvekkel gazdagított bolus haladását a patkóbél felé. A pepszinogén és sósav segítségével megkezdi a fehérjék és szénhidrátok lebontását. Szintén a feladati közé tartozik egyes anyagok felszívása, valamint endokrin szekréciós tevékenységet végez. Körülbelül 2–4 óráig marad az étel a gyomorban, majd a vékonybélbe kerül. A tranzitidőt befolyásolja az étkezés összetétele és az is, hogy mennyire rágtuk meg. Általánosságban elmondható, hogy a nők általában lassabban emésztik meg az ételt, mint a férfiak

A duodénumba a hasnyálmirigy- és epeváladékok vezetékeken keresztül (epevezeték, hasnyálmirigy csatornák) jutnak el. Ezek segítségével kialakul egy lúgos és alkáli (bázikus) környezet. Igen magas mennyiségben találhatók itt azok az enzimek, amelyek a fehérjék, a zsírok és szénhidrátok lebontására képesek.
A gyomor, a fehérjebontó pepszinen kívül, hormonokat is termel. A pepszin elpusztítja a kóros baktériumok nagy részét, elősegíti a vas felszívódását, valamint serkenti a hasnyálmirigy-, és az epefolyadék enzimjeinek szintézisét. Átlagosan naponta kb. 1-1,5 liter gyomornedv termelődik, az előbbiek mellett vizet, ásványi sókat és sósavat tartalmaz. A gyomor is a perisztaltika révén továbbítja az emésztés alatt lévő táplálékot az emésztőrendszer további szakaszába. A vagus idegen keresztül érkezik a parancs a gyomor mozgatására. Ha ez zavart szenved, például az idegszálak sérültek, akkor megnő a gyomor kiürülésének ideje. Ezt nevezzük gastroparesisnek, ami rendkívül gyakori a cukorbetegeknél. Tünetei a hasi fájdalom, a hányás, puffadás és a fogyás.

Mitől korog a gyomor?

Ennek is a perisztaltikus mozgásokhoz van köze. Amennyiben gyomrunk üres, fellép az úgynevezett éhség perisztaltika. Azaz, a gyomor mozog, mintha táplálékot továbbítana. De, mivel üres, ezért jól hallható, morgó hangot produkál. Ilyenkor mondjuk, hogy korog a gyomrunk az éhségtől.

A gyomor leggyakrabban előforduló betegsége, a fekély

A gyomorban előforduló fekélyek kicsi, nyitott és jól lokalizált elváltozások. A nyálkahártyán fordul elő, hiszen folyamatosan ki van téve a gyomorsavak ártó hatásainak. Ennek következtében az emésztőrendszer szinte bármely részén kialakulhat: a gyomorban (gyomorfekély), a vékonybél felső részében (nyombélfekély) vagy a nyelőcső alsó részében (nyelőcsőfekély). Leggyakoribb oka a bakteriális fertőzések (Helicobacter pylori) és bizonyos gyógyszerek hosszantartó fogyasztása. Ilynek például a nem szteroid gyulladáscsökkentők és a kortizon elhúzódó használata. A stressz, a dohányzás, az alkoholizmus és a helytelen étkezési szokások erősen hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.

Honnan tudhatom, hogy fekélyem van?

A gyomorfekély jellemző tünetei az erős fájdalom, a rendszeres, kínzó gyomorégés. A fájdalom a mellcsonttól egészen a köldökig terjedhet. Nem ritka az émelygés, a hányás, túlzott telítettség érzet, étvágytalanság, súlyosabb esetben vérszegénység. A fájdalmat maga a fekély okozza, a helyzetet súlyosbítja a gyomorsavakkal történő közvetlen kapcsolata. Mivel a bevitt táplálék fokozza a savak termelődését, a fent felsorolt ​​tünetek az étkezést követő harminc perc alatt súlyosbodnak. Ezért köthető napszakokhoz, de az évszakokhoz is, főként tavasszal vagy ősszel súlyosbodhatnak problémáink.
Azt azért meg kell jegyeznünk, hogy nagyon ritkán ugyan, de a gyomorfekély lehet teljesen tünetmentes. Előfordulhat, hogy csak perforált állapotában figyelünk fel rá, amikor a beteg felület bevérzik, azaz „kilyukad” a gyomrunk. Ennek nyilvánvaló jelei is vannak: legtöbbször a széklet vért tartalmaz. A legtöbb esetben a fekély jól kezelhető gyógyszerekkel, természetes módszerekkel. Súlyos esetben azonban sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.

Fekély kezelése gyógynövényekkel

Számos orvosi módja van a fekély kezelésének, ezek rendszerint hatásosak és egyszerűek. Ha mégis a természetes megoldásokat részesítjük előnyben a gyógynövények is segítségünkre lehetnek. Egy iráni és dán közös kutatás arra jutott, hogy a flavonoidokban gazdag, az asteraceae (pillangósvirágúak) és fabaceae (őszirózsafélék) családba tartozó növények a leghatékonyabbak.
A kesudió, a fürtös spárga, a dita, a tök, a csillagpázsit, a curry levelek, a tulsi, a kőtőrőfű és a mériatövis fekélyellenes hatására hívja fel egy indiai tanulmány, amely a növények flavonoidjaival magyarázza a jótékony tulajdonságaikat.

A gyomor működését befolyásoló növények

Amennyiben a gyomor túl sok savat termel, törekedjünk arra, hogy minél több, lúgosító hatással rendelkező élelmet vigyünk be a szervezetünkbe. Iktassunk be diétánkba napi rendszerességgel az alábbiakból, akár többet is:

  • zöld leveles zöldségek;
  • gumós növények, burgonya, karalábé stb.;
  • szinte minden általában, beleértve a citromot, és más citrusfélét;
  • csonthéjasok, dió vagy mandula;
  • aszalt gyümölcsök, datolya, aszalt szilva, mazsola;
  • teljes kiőrlésű gabonákból készült élelmiszerek;
  • erjesztett élelmiszerek, mint a miso, savanyú káposzta, combucha gomba, vagy a joghurt;
  • szójaból származó termékek, például a tofu vagy a tempeh;
  • U vitamint (metil-metionin) tartalmazó növények, mint a káposztafélék, spárga, zeller. Ez a vitamin az egyik legjobban bevethető, ha rendszeresen szenvedünk refluxtól;
  • fűszerek, gyógynövények és fűszerek, például fahéj, gyömbér, zsálya, rozmaring vagy mustár.

Nagyon fontos, hogy a napi két liter elfogyasztott vízből legalább egy liter legyen lúgos gyógyvíz.

Emésztés, és vitaminok

A vitaminokat, ahogy az egyéb bevitt tápanyagokat, a szervezet lebontja. Ezeknek a megemésztése már a gyomorban elkezdődik. A zsírban oldódó vitaminok elraktározódnak, ezért az sem lenne baj – de inkább ne tegyük –, hogy nem viszünk be szervezetünkbe minden nap minden vitamint. Más a helyzet a vízben oldódó vitaminok esetében, mint a C-vitamin. Ezeket rendszeresen pótolnunk kell, de nem lehet túladagolni, hiszen a felesleg a vizelettel távozik. Ha azonban vitaminalapú étrend-kiegészítőket szedünk, ne lépjük túl a megjelölt adagot. Zsírban oldódó vitaminok, mint amilyen az A- vagy az E-vitamin a zsírszövetekben raktározódnak el. Esetükben felléphet túladagolás, amelynek tünetei a fejfájás, szédülés, hányinger, de vérszegénység, repedező bőr, hajhullás is előfordulhat.

Emésztés és probiotikomok

A probiotikus mikroorganizmusok aktívan vesznek részt a cukrok és zsírok emésztésében, hozzájárulnak a nyomelemek, például a magnézium, a kalcium és a vas felszívódásához. A probiotikumok a K- és B-vitaminok termelődésében is fontos szerepet kapnak.

Igaz-e, hogy felrobban a gyomra annak, aki mentosra kólát iszik?

Alexandre B. Mergenthaler, a São Paulo Egyetem Kémiai Intézetének professzora szerint lehetséges. A halálhoz vezető problémák eredete a “light” termékekben létező komponensek keveréke. Az aceszulfám K INS 930, amely a Menthos tablettákban található mesterséges aromákkal keverve erősen mérgező anyagot, a Ta9V4-et eredményez. Ez az anyag szénsavas, mesterséges aromákat tartalmazó light termékekkel vegyítve robbanás szintű gázkibocsátást hoz létre. Hasonló reakciót vált ki az is, ha a kólába szódabikarbónát keverünk.

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/3428803/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12671885/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/7918922/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10378622/https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31880244/
https://tinyurl.hu/qm72/