Gyomorfekély – megannyi emésztőrendszeri probléma okozója

Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a gyomorfekély egyike napjaink leggyakoribb emésztőrendszeri rendellenességeinek. A kór sajnos nem válogat, kortól és nemtől függetlenül bárkit célba vehet. Ráadásul, számos életvitelből származó tényezővel segítjük elő kialakulását. A mindennapos stressz, helytelen táplálkozás, dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás csupán néhány a hajlamosító tényezők közül. Lássuk, mi minden állhat még a betegség megjelenésének hátterében, és mit tehetünk azért, hogy megelőzzük, vagy enyhítsük tüneteit!

Mi is az a gyomorfekély?

A gyomorfekély (ulcus ventriculi) olyan emésztőrendszert érintő betegség, mely esetén a gyomornyálkahártya folytonossága legalább egy 5 milliméter kiterjedésű szakaszon megszakad. Ennek következtében, a nyálkahártya alatt található hámsejtek gyomorsavval szembeni védőrétege megsemmisül, és a sejtpusztulás miatt helyükön sebek alakulnak ki.

A gyomorfekély egyfajta peptikus fekélybetegség. A peptikus fekély, melyet “emésztéses” fekélyként is emlegetnek, határozott körvonalú kerek vagy ovális sebes felületeket jelent, ahol a gyomornyálkahártyát vagy nyombélnyálkahártyát kimarta a gyomorsav és az emésztőenzimek. A kondíció felületes változata erózióként ismert. A gyomorsav és az emésztőenzimek az egészséges emésztőrendszerben egyébként nem tesznek kárt, ugyanis egyes védő elemei, mint például a gyomornyálkahártya által előállított gyomornyák, és a hasnyálmirigyben termelődő, semlegesítő hatású hasnyál megelőzi a gyomor belső falának sebesedését. Probléma leggyakrabban akkor lép fel, ha valamely védőréteg megsérül, és utat enged az agresszív tényezők károsításának.

A gyomorfekély egyszerűen gyógyítható kór, azonban fontos korai felismerése, ugyanis kezelés nélkül a beteg állapota súlyosbodhat.

Gyomorfekély és nyombélfekély: egy és ugyanaz?

Röviden megválaszolva: nem. Maga a fájdalmas tüneteket okozó fekély (ulkusz) a gyomorban vagy a vékonybél kezdeti traktusában, az úgynevezett nyombélben megjelenő seb, mely nehezen gyógyul. Azonban, a gyomor-és nyombélfekélyt sok esetben egy lapon említjük, hiszen a két kondíció tünetei, kialakulási okai és kezelési módjai csaknem megegyeznek.

Nyombélfekély

A nyombél a vékonybél kezdeti szakasza, mely az emésztőrendszer azon részét képezi, ahol a táplálék közvetlenül a gyomor elhagyása után halad keresztül. Következésképp, a nyombélfekély a nyombél nyálkahártyáján kialakult seb, melyért a gyomorsav és az emésztőenzimek felelősek. Míg a gyomorfekélyben szenvedők százalékos aránya a fejlett országokban alig pár százalék, és leginkább változókorban jellemző, addig a nyombélfekély ezen államok lakosságának körülbelül 10%-át érinti, és jelentkezése nem szűkíthető le jellegzetesen a középkorúakra.

Gyomorfekély okai

A kórkép általában a tavaszi és őszi időszakban okoz komolyabb problémákat, és a legtöbb új fekélyre is ebben a két szezonban derül fény. Következésképp, a nyár és a tél tolerálhatóbb periódus a betegség szempontjából. A gyomorfekély kialakulásának hátterében döntően a következő szempontok állnak:

  • Egyes gyógyszerek mellékhatása: A gyomor-és nyombélfekély megjelenésének esélye megnőhet bizonyos szteroid tartalmú orvosságok alkalmazása esetén, melyeket többek között allergiára vagy autoimmun problémákra írnak fel. Ezen kívül, az úgynevezett NSAID (nem-szteroid gyulladáscsökkentő) típusú fájdalom-és gyulladáscsökkentő gyógyszerek is nagymértékben emelik a kór felbukkanásának rizikóját, ugyanis ezeket gyakran nem az orvosi előírások alapján szedik.
  • Zollinger-Ellison-szindróma: A Zollinger-Ellison-szindróma olyan ritkán előforduló kórkép, mely egy vagy több daganatot produkál a hasnyálmirigyben vagy a nyombél kezdeti szakaszában. Ezek a gasztrinómának nevezett daganatok jelentős mennyiségű gasztrin hormont választanak ki, mely a gyomrot túlzott savtermelésre készteti. Ez a savfelesleg idővel gyomorfekélyhez vezethet.
  • Sérülések és magas stressz: A szervezetet megterhelő hirtelen, nagy mennyiségű stressz (sokkhatás, baleset, égés vagy fertőzés következtében) néhány nap leforgása alatt is fekély megjelenéséhez vezethet. Ennek legfőbb okai a védekezőrendszert ért rongálódás, valamint a megemelkedett savtermelés.
  • Alkoholfogyasztás: Az alkohol irritálhatja és sérülékenyebbé teheti a gyomor nyálkahártyáját, valamint növeli a gyomorsav mennyiségét.
  • Fűszeres ételek: A nehéz, telített zsírsavakban gazdag ételek emelik a kondíció kialakulásának kockázatát. Ezen kívül, a markáns fűszerek, úgy, mint a chili, erős paprika vagy a torma szintén nagyfokú gyomorirritációt okozhatnak.

Helicobacter pylori: a többezer éves bajkeverő

Gondolta volna, hogy a fekélybetegségek létrejötte mögött hozzávetőlegesen 70%-ban egy sokak szervezetében megtalálható baktérium áll? Bizony, a helicobacter pylori (vagy H. pylori) a fejlett országok lakosságának közel 40%-ában jelen van, míg a fejletlen országok népességének akár 90%-a is hordozhatja. A fertőzöttek mindössze 10-15%-ában jelenik meg életük során fekélybetegség.

Kutatások továbbra sem képesek egyértelműen azonosítani a helicobacter pylori terjedését. Egy azonban biztos: a baktérium többezer éve jelen van az emberi szervezetben, mely nyálfertőzéssel és széklet-száj módszerrel is terjedhet emberről-emberre, leginkább a toaletthasználat utáni nem megfelelő, vagy kihagyott kézmosással.  

A helicobacter pylori egy gyakori baktériumtípus, amely az emésztőrendszerben növekszik, és hajlamos megtámadni a gyomor belső falát. Világviszonylatban körülbelül a felnőttek 60%-ának gyomrát fertőzi meg. Habár a H. pylori általában ártalmatlan, a gyomorfekély és nyombélfekély betegek közül szinte mindenkinél diagnosztizálják a baktérium fertőzöttséget.

A kórokozó nevének első fele (“helico”) spirált jelent, mely jelzi, hogy a baktériumok spirál alakúak. Jól alkalmazkodnak a gyomor savas környezetében való élethez. A helicobacter pylori megváltoztatja a körülötte lévő környezetet és csökkenti annak savasságát, hogy fennmaradhasson. Spirális formája lehetővé teszi, hogy a baktériumok behatoljanak a gyomor belső falába, ahol a nyálkahártya védelme alá kerülnek, és így a szervezet immunsejtjei nem képesek hozzájuk férni. Ezek az alattomos kórokozók megzavarhatják az immunreakciót, mellyel bebiztosítják életben maradásukat. A folyamat eredményeként különféle emésztőrendszeri probléma léphet fel.

A H. pylori önmagában nem okoz jellegzetes tüneteket. Azonban, az általa okozott fekélynek megannyi kellemetlen velejárója lehet.

Gyomorfekély tünetei

  • Égő érzés vagy fájdalom a has középtájékán, a mellkas és a köldök között. A fájdalom általában intenzívebb akkor, ha a gyomor üres, és enyhülése akár néhány perctől több óráig is eltarthat
  • Tompa fájdalom a gyomorban
  • Hirtelen, nagymértékű fogyás
  • Fájdalom miatti étvágyvesztés
  • Hányinger vagy hányás
  • Puffadás
  • Teltségérzet kevés étkezéssel
  • Savas böfögés vagy reflux
  • Gyomorégés
  • Fájdalom, mely javul étkezéskor, folyadékbevitelkor vagy antacidák szedésekor
  • Vérszegénység, aminek gyakori tünete a fáradtság, légszomj vagy fakó bőrszín
  • Sötét, kátrányos széklet
  • Hányás, ami vért tartalmaz vagy állagában kávézaccra hasonlít

Konzultáljon orvosával, ha a gyomorfekély bármely lehetséges panaszát észleli. Habár a kellemetlenségek enyhék lehetnek, a betegség súlyosbodhat, ha kezeletlenül marad. Ráadásul, a vérző fekélyek könnyen életveszélyessé válhatnak.

Nyelőcsőfekély

A gyomorfekély mellett érdemes a témában kiemelni a nyelőcsőfekély betegséget is. Ez a kór a nyelőcsőben megjelenő hámhiány miatti elváltozások révén fejlődik ki, mely legtöbb esetben a reflux betegséghez köthető.

Lényegében ilyenkor arról van szó, hogy a nyelőcső alsó záróizma nem funkcionál megfelelően, aminek következtében a gyomor savas tartalma visszaáramlik a nyelőcsövön keresztül akár egészen a szájüregig.

Ennek hatására a nyelőcső nyálkahártyáján súlyos gyulladás következhet be, hámrétegét a gyomorsav felsértheti, mely mellett krónikus hámhiány (fekély) is megjelenhet.

A nyelőcsőfekély egyrészt létrejöhet anélkül, hogy a beteg bármiféle jellegzetes tünetet tapasztalna. Másrészről viszont a kórban szenvedő illető olyan típusos szimptómákat észlelhet, mint például égő érzés a nyelőcsőben, reflux vagy hasi bántalmak, illetve egyéb, nem típusos kellemetlenségeket, úgy, mint asztma, nyelési nehézségek, fokozott nyálelválasztás vagy köhögési rohamok.

Ezek mellett, nyelőcsőfekély közvetlen irritáció útján is felléphet, például vegyszermérgezés vagy a nyelőcsőben megakadó gyógyszerek miatt.

Gyomorfekély kezelése

Ha gyomorfekélyben szenved, a kezelés módszere attól függ, hogy mi okozza tüneteit. A megfelelő diagnózis felállításával, és az ahhoz rendelt gyógykezeléssel 1-2 hónapon belül hatékonyan orvosolható a betegség.

Amennyiben a gyomorfekélyt helicobacter pylori okozza, szakorvosa minden bizonnyal antibiotikum kúrát, vagy protonpumpa-gátló gyógyszert (PPI) fog előírni. Ez a módszer akkor is javasolt, ha panaszait a H. pylori mellett vélhetőleg nem-szteroid gyulladáscsökkentő is okozza.

Ha a diagnózis kapcsán kiderült, hogy a gyomorfekély kizárólag a nem-szteroid gyulladáscsökkentőnek tudható be, akkor a szakorvos protonpumpa-gátló gyógyszert fog felírni a tünetmentesítésre.

Ha az NSAID az Ön esetében nem alkalmazható orvosság, a betegség kezelése alternatív fájdalomcsillapító szedésével is megoldható.

A PPI-k helyett is szedhető más típusú gyógyszer, melyek H2-receptor antagonistaként ismertek. Kiegészítő kezelésként szükség lehet savlekötők szedésére, melyek antacidákat tartalmaznak.

A H2 blokkolók, PPI-k és antacidák mind olyan savlekötő orvosságok, melyek vény nélkül is kiválthatók a patikákban.

Noha a gyógyszerkezelés önmagában is hatásos lehet, nem árt néhány életmódbeli változtatást is eszközölni annak érdekében, hogy a tünetek elmúljanak és a betegség ne újuljon ki. Igyekezzen csökkenteni mindennapjaiban a stresszt, kerülni az alkoholfogyasztást és a dohányzást, valamint nemet mondani a nehéz, fűszeres ételekre.

U vitamin: hatékony gyógyír gyomorfekély ellen

Az U vitamin (másnéven S-metilmetionin vagy metil-metionin) tulajdonképpen nem minősül vitaminnak. Ez inkább egy, az aminosavak családjába sorolható szerves ion, a metionin aktiválódott formája. Természetét tekintve egy vízben oldódó vegyületről beszélünk, amit a szervezet nem tud raktározni. Neve az angol “ulcer”, vagyis fekély szó első betűjéből származik, ezzel is jelezve, hogy egy fekéllyel szembeszálló anyagról van szó.

Mire jó az U vitamin?

Funkcióját tekintve elsődlegesen a nyálkahártya épen tartásához járul hozzá. Elősegíti a gyomor-bél traktus nyálkahártyát érintő roncsolódásának gyógyulását, melyen kívül gyulladáscsökkentőként is nagyszerűen megállja a helyét. Továbbá, eredményesen csökkenti a gyomorégés, reflux és gyomorfekély tüneteit is. Hiányában a szervezet jobban ki van téve az emésztőrendszeri fekélyek kockázatának. Nem mellesleg, ha nincs jelen elegendő mennyiségben a szervezetben, az emésztés produktivitása is alábbhagyhat, valamint csökkenhet az immunrendszer ellenállóképessége.

Hogyan juthatok hozzá?

Az U vitamin természetes formában leginkább a nyers kelkáposztában fellelhető, azonban a paradicsom, spárga, petrezselyem és retek is tartalmazza. Mivel főzéskor elillannak jótékony hatóanyagai, így ajánlott ezeket az élelmiszereket nyersen fogyasztani. Alternatív megoldásként, az U-vitamin táplálékkiegészítő formájában is az étrendbe iktatható.

Mastic Gum: ősi csodaszer gyomorpanaszok ellen

Az U vitamin mellett egy további gyógyhatású készítményt is ki kell emelnünk a gyomorfekély elleni küzdelem kapcsán. A Görögországból származó masztix fából kivont, gyantaállagú anyagot már az ősidőkben használták rágógumi gyanánt, különféle emésztőrendszeri panaszok orvoslására. Kiemelkedő antiszeptikus és antibakteriális tulajdonságának köszönhetően hatékonyan mérsékelheti nem csak a gyomorfekély, hanem a gyomorégés és reflux kínzó tüneteit is.

Sőt, a Mastic Gum egy további pozitív hatással is büszkélkedhet. Egy 2010-ben napvilágot látott kisebb csoportmintával készült tanulmány úgy találta, hogy a rágógumi megölheti a Helicobacter pylori baktériumokat. A kutatók eredményei szerint, a tanulmányban részt vett 52 illetőből 19 esetén mutattak ki H. pylori-mentességet két hét alkalmazást követően. Azok a résztvevők, akik kiegészítő kezelésként antibiotikumot is szedtek, még nagyobb sikert arattak.

https://www.aafp.org/afp/2007/1001/afp20071001p1005.pdf
https://www.oatext.com/eradication-rate-of-helicobacter-pylori-by-classic-triple-therapy-in-lebanon-is-it-still-effective.php
https://www.healthline.com/health/helicobacter-pylori
https://www.healthline.com/health/mastic-gum