Divertikulitisz: Egy egyre gyakoribb modern kori betegség komoly szövődményekkel

Divertikulum, divertikulózis, divertikulitisz. Ijesztően hangozhatnak orvos szájából vagy leleten olvasva, viszont szerencsére nem mindegyik annyira súlyos mint első hallásra tűnhet. Tulajdonképpen ugyanarra a problémára utalnak, mégis van pár lényeges különbség amit rögtön az elején érdemes tisztázni.

Divertikulumnak a vastagbél falán lévő zseb vagy zsák alakú kitüremkedéseket nevezik. Méretüket tekintve a divertikulumok elérhetik a 3 cm-t is. A jelenség leginkább ahhoz hasonlítható mint ha felfújnánk egy bicikligumit aminek nem mindenhol ugyanolyan erősségű az anyaga. Ahol gyengébb a gumi, a légnyomás apró kis kidudorodásokat hozna létre.

A vastagbél ezen kitüremkedéseinek jelenléte a divertikulózis. A divertkulózis bár önmagában véve nem szerencsés állapot, mégis leggyakrabban tünetmentes. A divertikulózis ténye általában valamilyen gasztroenterológiai vizsgálat során szokott kiderülni. Amennyiben mégis produkál tüneteket, olyanokat tapasztalhatunk mint a székletben jelenlévő vér, hasi fájdalom, székrekedés vagy éppen hasmenés.

Végül a divertikulitisz az az állapot amikor ezek a divertikulumok begyulladnak vagy felszakadnak ami miatt belső vérzés is kialakulhat. Ez az állapot viszont már életveszélyes is lehet, tehát érdemes komolyan venni. Pusztán a divertikulózis nem akkora baj, ugyanakkor jó ha vigyázunk vele hiszen a végső, gyulladásos állapot előszobája. A divertikulózis lényegében egy időzített bomba ezért ha esetleg ilyet diagnosztizálnának nálunk, a kezelés halogatása nem túl bölcs döntés.

A divertikulitisz okai

Értekezhetünk kifejezetten a gyulladásos állapot okairól, azonban jobb ha visszamegyünk a kezdetekhez és megértjük a divertikulumok miért alakulnak ki.. A gyulladás inkább már csak felteszi a pontot az i-re. Az igazi okok a divertikulumok, vagyis az aprócska kidudorodások létrejöttében keresendők.

Ezek kialakulásának okai nem egészen tisztázottak. Mint számos egyéb emésztőrendszeri megbetegedésnél, itt sem csak egyetlen tényező jöhet szóba.

Rostszegény étrend

Az orvosok szerint leginkább a rostszegény táplálkozás játszik szerepet a kialakulásában. A rostok elengedhetetlen részét képezik az egészséges táplálkozásnak. Egyebek mellett a rostok vizet szívnak magukba ezáltal puhábbá, könnyebben mozgathatóvá teszik a székletet. Emellett ugyanakkor egyfajta szilárdító hatásuk is van, hiszen a híg székletet segítenek szilárdabb állagúvá tenni. A rostban szegény étrend következtében könnyen alakulhat ki szorulás. A folyamatos erőlködés megnöveli a bél falára nehezedő nyomást, emiatt az a gyengébb helyeken engedni fog és létrejönnek az apró kitüremkedések.

Amennyiben meg szeretnénk előzni a bajt, a sok zöldség és gyümölcs elengedhetetlen. Olyan gyümölcsök mint a banán, alma, eper vagy málna kiváló rostforrások és könnyű őket a mindennapi étrendünk részéve tenni. Például sütik formájában is…

Ülő életmód

Az inaktív, mozgásszegény életmód is nagyban hozzájárulhat a kialakulásához. Ez sajnos a mai világban sokunkra jellemző. Reggel beülünk az autóba, 8-9 órát ülünk az irodában, majd megint autó, aztán a nap hátralévő részében a kanapén ülünk. A mozgás segíti a megfelelő bélmozgást és a normál állagú széklet képződését ami által elkerülhető a nehéz székelés és közvetve a divertikulózis. Jó ha idős korban sem hanyagoljuk el a mozgást ugyanis a diverticulitis előfordulási aránya 80 éves kor felett több mint 50%. A 80 éves kor a legtöbb embernél már az az időszak amikor sok időt tölt ágyban fekvéssel, fotelben üléssel, ami különösen hajlamossá tehet erre a betegségre.

A másik hasonló probléma az ülő pózban történő székelés. Egyes kutatások arra engednek következtetni, hogy azoknál a népeknél, kultúráknál ahol még mindig guggolva történik a székletürítés kisebb arányban alakul ki a divertikulózis. Ennek oka, hogy ülő helyzetben a vastagbél bizonyos szakaszai székelés szempontjából nem éppen optimális helyzetbe kerülnek. Korábban ez miatt inkább nyugati betegségnek gondolták, azonban egy tanulmány szerint a világ más tájain is emelkedik az időskori divertikulózisos esetek száma.

Szülés

A szülés is szerepet játszhat a kialakulásában. A terhesség alatt a nők akár 40%-ánál jeletkezhetnek székelési nehézségek, ami növeli a divertikulózis kialakulásának esélyeit. Mivel a terhesség alatti divertikulitisz koraszüléshez is vezethet, fontos a rendszeres vizsgálatokon való megjelenés.

Hashajtók

Vannak néhány gyógyszer ami annak ellenére, hogy rendkívül elterjedt, legalább annyi betegséget is okoz mint amit gyógyít. Az aszpirin és az ibuprofén hosszantartó rendszeres szedése is segítheti a divertikulózis kialakulását.

Egészen eddig a divertikulózis okairól volt szó, hiszen ez jelenti a probléma kulcsát. Maga a diverticulitis - tehát a divertikulumok gyulladása vagy kiszakadása - attól alakul ki ha ezek a kis zsebek eltömődnek széklettel és/vagy elkezdenek benne szaporodni a baktériumok. A divertikulózis ugyan lehet tünetmentes, azonban a gyulladás garantáltan olyasmi amit meg fogunk érezni.

Tünetei

A tünetek esetén is érdemes a magával a divertikulózis viszonylag enyhe tüneteivel kezdeni, mert ez előfutára a súlyosabb, fájdalmasabb tüneteknek. A tünetmentes változata az aszimptomatikus divertikulózis, azonban ha tüneteket észelelünk azok a következők lehetnek:

  • Gyakori székrekedés
  • Megváltozott székelési gyakoriság
  • Puffadás
  • Ritkán hasmenés
  • Kis mennyiségű vér a székletben

A diverticulitis azaz a gyulladás esetén mártöbb súlyosabb tünet is jelentkezik:

  • Általában a has bal oldalán jelentkező erős, állandósult fájdalom
  • Magas láz
  • Gyakori vizelési inger
  • Fájdalommal járó vizelés
  • Rosszullét és hányás
  • Véres széklet

A diverticulitis és a divertikulózis tünetei gyakran hasonlítanak az IBS azaz irritábilis bél szindróma és a gyomorfekély tüneteire ezért könnyű összetéveszteni őket. A diagnózis egyik lényeges feladata megállapítani, hogy egyáltalán valóban divertikulitiszról van-e szó.

Szövődményei lehetnek a bélfal további gyulladása, a perforáció vagyis amikor a divertikulum fala kilyukad, hashártyagyulladás és vérzés is.

Diagnózisa és kezelése

Diagnosztika terén a leggyakoribb metódus a röntgen és a CT. Az ezekkel készített felvételeken sokszor kimutathatók a kitüremkedések. Szintén gyakori vizsgálati módszer a vér és székletminta. Ezekből megállapítható, hogy van-e gyulladás a szervezetben, illetve a széklet tartalmaz-e vért.

Ha ezek nem elegendők, a vizsgálat történhet durvább módszerekkel. Az egyik lehetőség a bélrendszeri megbetegedések esetén gyakorta alkalmazott kolonoszkópia vagyis a vastagbél tükrözése. Itt egy hajlékony csövet juttatnak a vastagbélbe a végbélen keresztül. Ehhez hasonló módszer a szigmoidoszkópia, amely keretében feljebb a szigma bélig juttatják a kamerával felszerelt csövet.

Lehetőség van még digitális végbélvizsgálatra. A neve ugyan reményt keltően hangozhat, azonban félő, hogy az öröm elhamarkodott. A „digitális” pusztán a latin digitus-ujj szó ragozott alakja. Itt a vizsgálat úgy történik, hogy az orvos az ujjával próbálja a végbél belső felületét kitapogatni.

További diagnosztikai lehetőség még a báriumos vizsgálat és az angiográfia. Mindkét módszer lényege, hogy valamilyen jelző anyagot juttatnak a vastagbél vérellátásáért felelős verőérbe és a vér nyomon követésével pontosan beazonosíthatóvá válik a vérzés helye.

A diverticulitis kezelése többféleképpen történhet. Az orvosok általában valamilyen antibiotikumot írnak fel fájdalomcsillapító (acetaminofén vagy más néven paracetamol) mellett. Szükség esetén azonban műtétre is sor kerülhet. A műtét során a vastagbél kidudorodó részét eltávolítják és a sima, normál felületét húzzák össze a helyére. Perforáció esetén viszont ennél is komolyabb beavatkozás szükséges. Ilyenkor a vastagbél hasfalon történő kivezetésére is sor kerülhet. Egy későbbi műtéttel összeillesztik a beleket viszont addig is rendkívül megnehezíti az életet.

Műtét után nem javasolt rögtön normál étrendre visszaállni, hiszen időt kell hagyni a beleknek a gyógyulásra. Ehelyett inkább fokozatosan kell újra szilárdabb ételeket fogyasztani.

Mit és mit ne (t)együnk ellene?

Rostok

A rostban gazdag étrend a legjobb fegyver a divertikulózis ellen. Nem mindegy azonban, hogy mikor esszük a rostos ételeket. Amennyiben már fennáll a diverticulitis érdemes rostszegény diétával pihentetnünk az emésztőrendszert. Amikor már kigyógyultunk belőle, akkor viszont szigorúan rá kell állni a napi kb. 25 gramm rost fogyasztására. Mivel főként a rostszegény táplálkozás miatt alakul ki, ha ezt orvosoljuk nagy lépést tettünk a bélrendszerünk egészséges működése felé. Fontos látnunk, hogy bár a kevés rostfogyasztás okozhat divertikulitiszt, amikor már kialakult akkor ideiglenesen a rostban szegyényebb diétával tudjuk orvosolni. A rostok megtapadhatnak, leragadhatnak a bélfalon ami diverticulitis esetén nem szerencsés. A magas rosttartalmú diéta inkább mint megelőzés szükséges, a rostszegény étrend pedig mint ideiglenes kezelés.

Ehhez szorosan kapcsolódik a széklet megfelelő állagának fenntartása. Diverticulitis-nál különösen fontos odafigyelni a székrekedés elkerülésére, mivel az nagy terhet ró a belekre és súlyosbítja a helyzetet. A széklet állaga a rostok mellett befolyásolható a folyadékbevitellel és a szénhidrátok mennyiségével és minőségével is. A mesterséges édesítőszerek és a cukrok hashajtó hatásúak lehetnek, míg a keményítők keményebbé tehetik a székletet.

Ennek alapján a diverticulitis esetén követendő étrend amellett hogy folyadékban gazdag, kicsit kevesebb rostot tartalmaz a székrekedés elkerülése végett. Cukrok szempontjából egyénenként változhat mi az ideális, azonban mesterségesen hasmenést előidézni sem érdemes velük mert az könnyen dehidratációt okoz. Kerülendő a sok keményítőt tartalmazó ételek fogyasztása mert keményíti a székletet.

Érdemes ilyenkor, fehér rizst, tésztát, fehér kenyeret, cukkinit, spenótot, spárgát, halat, tojást és gyümölcsleveket fogyasztani. Az oliva olaj is hasznos, hiszen a szorulás ellen kiváló orvosság. Ezzel szemben a barna rizs, a quinoa, a bab, a bulgur és a zab kerülendő a diverticulitis alatt. Ezek mind nagyon egészségesek azonban inkább a diverticulitis elmúltával érdemes őket az étrendünk részévé tenni.

Mozgás

A mozgást manapság inkább az alakformálás eszközének tartják. Kétségkívül erre is jó azonban az aktív életmód a testünk belsejének megőrzésében is elengedhetetlen szerepet játszik. A mozgás normalizálja a bélmozgást, csökkentve a szorulás kialakulását és ezáltal véd a divertikulózis ellen is. Bár az öregedést nem lehet megállítani fontos, hogy idős korunkra se hanyagoljuk el a rendszeres testmozgást. Idős korra hajlamosabbá válunk a székrekedésre és közvetetten a divertikulózisra, ez által a mozgás szerepe felértékelődik.

Gyógynövények

D vitamin: Egyes kutatások szerint összefüggés van az alacsony D vitamin szintje és a diverticulitis kialakulása között. A D vitamin legjobb kulináris forrása a halakban – pl. tonhalban – található zsír mellett a tojás vagy a sajt. Emellett viszont köztudott, hogy a napfény is segíthet a D vitamin megfelelő szintjének kialakításában. Így tehát ha napos időben mozgunk a szabadban, két pofont is adtunk a divertikulitisznak.

Kurkuma: A kurkumát már évszázadok óta használják az indiai és a kínai gyógyászatban. Rengeteg pozitív hatása mellett a benne található kurkumin gyulladáscsökkentő tulajdonságainak köszönhetően segíthet a diverticulitis ellen. Fogyaszthatjuk frissen, szárítva de akár kapszula formájában is.

Árpa: Az árpa az emberiség egyik elsőként termesztett gabonája. Rendkívül jó a tápértéke hiszen több mint 30 vitamin és ásványi anyag található meg benne. Kiváló béltisztító hatású valamint gyulladáscsökkentő hatása mellett még a székrekedés enyhítésére is jó orvosság. Mindezen tulajdonságai alapján kiváló választás a diverticulitis kezelése és megelőzése szempontjából.

Majoranna: Szinte nincs olyan konyha ahol ne lenne megtalálható ez a mindennapos fűszer. Az ételek ízesítése mellett azonban egyéb haszna is van. A majoranna nyugtató és gyulladáscsökkentő gyógynövény is, ebből kifolyólag diverticulitis ellen is hatásos lehet.

Kamilla: Úgyszintén nyugtató gyógynövény amelyet leggyakrabban talán torokgyulladásra szokás fogyasztani. Emellett azonban a belekben lévő gyulladás enyhítésére is kiváló választás, ráadásul bármely nagyobb bolt vagy áruház polcain megtalálható.

Ezen gyógynövények nagy része szerencsére könnyen hozzáférhető és egyáltalán nem elérhetetlen áron kapható. Fontos azonban, hogy ha a fent említett enyhe vagy súlyosabb tüneteket tapasztaljuk magunkon, pláne olyat mint a székletben lévő vér, forduljunk orvoshoz (gasztroenterológus), az orvos válaszol majd minden kérdésünkre és személyre szabott segítséget tud nyújtani.

Források:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5958629/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2967327/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5832336/