A száj felépítése és funkciója

Hasonlóan a májhoz, a száj is több funkciót lát el. Lehetővé teszi például a kommunikációt azzal, hogy a nyelv, a szájüreg és a fogsor helyzetének és alakjának változtatásával a hangszálaink által kiadott hangot modulálva beszédhangokat képezzünk. Emellett, a mosolygást és nevetést is vele produkáljuk. Bár a beszéd és a nyelv kétségkívül az emberi fejlődés és civilizáció alapja, a szánknak mégse ez a fő funkciója, hanem a táplálék összeaprítása és további emésztésre alkalmas állagúvá alakítása.

A szájüreg felépítése

  • Fogsor, fogíny és a fogmeder: A fogmeder az a csontos rész, amiből a fogaink kinőnek. Az embernek élete során két pár fogsora van. 3 éves korig kinőnek a tejfogak, amik aztán 6-7 éves kor körül kihullanak és helyüket átveszik a maradandó fogak. Egy kifejlett embernek 32 foga van, 16 alul és 16 felül. A fogyínyt sűrű szövet alkotja, amire szükség is van, hiszen ez tartja a fogakat a helyükön.
  • Szájpadlás: A szájpadlásunk két részből áll, van egy érezhetően kemény, csontos része és ha hátra tudjuk addig hajlítani a nyelvünket akkor mögötte érezhetjük a puhább részt, ami egy a szájüreget és a torkot összekötő membrán.
  • Nyelv: A nyelvünk a szánkon belül is egy igen sokoldalú szerv. Majdnem teljes egészében izomszövetből épül fel. A nyelvet alkotó izmok a többi izommal ellentétben nem valamilyen csonthoz kapcsolódnak, így a nyelv rendkívül flexibilis és ügyes, sok féle mozdulatot képes végrehajtani. A többi izomhoz képest nehezen fárad, amire szükség is van hiszen a beszéd és az evés folyamatos igénybevételnek teszi ki. Nyelv emellett az ízlelésben és a hőérzetben is szerepet játszik. Felületét ízlelőbimbók borítják, amik az étel kémiai összetételét ízérzetként továbbítják az agynak. Viszonylag elterjedt tévhit, hogy az egyes ízeket a nyelvnek csak bizonyos részei érzékelik. A modern molekuláris biológia kutatásai azonban rácáfolnak erre. A nyelv minden része képes minden ízt érzékelni, legfeljebb bizonyos területek minimális mértékben lehetnek érzékenyebbek az egyes ízekre.
  • Nyálmirigyek: A nyálmirigyek ahogy a nevük is mutatja a nyáltermelésért felelnek. Három pár nyálmirigyünk van a szájüreg különböző helyein. Bár a nyáltermelés magától működő folyamat, bizonyos külső ingerek, pl. ételek illata fokozhatja a mértékét.

Hogyan segíti a száj az emésztést?

Annak ellenére, hogy a száj viszonylag könnyen elérhető helyen található, ugyanúgy részét képezi az emésztőrendszerünknek. Az egyik legfontosabb feladata, hogy a fogak segítségével lenyelhető és könnyen emészthető darabokra aprítsa az ételt. Érdekesség, hogy bizonyos értelemben az állkapcsunk a legerősebb izmunk, hiszen mérete ellenére akár 125 kg (a pontosság kedvéért 1250 Newton) erővel tudunk harapni. Fontos, hogy rendesen (kb. 25-ször) rágjuk meg az ételt mielőtt lenyelnénk, hiszen ha így a gyomor és a belek munkáját könnyítjük meg, ami hosszútávon jó hatással lehet szervezetünk egészségére.

A felaprított étel a szánkban a nyelvünk segítségével összekeveredik a nyálunkkal, ami egyrészt abban segít, hogy a falat simábban haladhasson végig a nyelőcsövünkön, másrészt a nyál már az étellel való találkozáskor elkezdi annak lebontását. A nyállal érintkezve az étel elkezd bomlani, így a nyelvünk megállapíthatja a kémiai összetételét, vagyis megízlelheti. Emellett a nyál a benne található emésztőenzimeknek, pl. az amiláznak köszönhetően a keményítőket és a szénhidrátokat már a szánkban elkezdi lebontani cukrokra.

A száj védelme

Mivel a szánk viszonylag sokat érintkezik a külvilággal ezért nem csoda ha különösen fontos a védelme. Amikor szájápolásról beszélünk leginkább a fogakra és a fogíny védelmére gondolunk. Tekintve, hogy a fogak aprítják az ételt, így nem meglepő, hogy rajtuk marad a megrágott étel maradéka is. Az ételek amiket eszünk nem csak a szervezetünk, hanem a baktériumok számára is kiváló táplálékot biztosítanak. Evés után a szánkban maradt ételmaradékok könnyen hozzájárulhatnak a baktériumok elszaporodásához. Ezek a baktériumok saját táplálkozásuk és metabolizmusuk során olyan anyagokat termelnek amik károsítják a fogakat. A nyál ugyan antibakteriális hatású anyagokat is tartalmaz, ami a fogak felületén még hatásosnak bizonyulhat azonban a fogak között és a fogakban már nem sokat ér.

Ezért fontos, hogy étkezések után kb. fél órával mossunk fogat, hogy elejét vehessük a baktériumok elszaporodásának. Az étkezés utáni azonnali fogmosást lehetőleg kerüljük, hiszen ezzel csak a savas kémhatású anyagokat dörzsöljük bele a fogzománcunkba amivel ugyanúgy károsítjuk fogaink egészségét. A baktériumok kontroll alatt tartása azért is fontos, mert ha elszaporodnak az könnyen vezethet ínygyulladáshoz ami akár a fogaink elvesztéséig is fajulhat, hiszen az íny tartja a fogakat a helyén és ha az őt alkotó szövet a fertőzés következtében károsodik, alkalmatlanná válik feladata ellátására.

A megfelelő szájhigiénia mellett dohányzás kerülése lehet a másik amivel nagyon sokat tehetünk szánk és fogaink egészségéért. A nikotin hatására az erek összehúzódnak és így a vérellátás változása miatt a fogíny kevésbé lesz képes a bakteriális fertőzések leküzdésére. A dohányzás legismertebb hátulütője a tüdőrák, azonban a gége és szájrák sajnos ugyanúgy benne van a pakliban ezért mindenképpen kerüljük, vagy próbáljunk leszokni róla.

Meglepő lehet, de a fogínyünk egészsége látszólag teljesen más szerveink egészségével is összefüggésben áll. Kutatások kimutatták hogy 91%-a azoknak akiknek szívproblémái vannak, fogínyproblémákkal is küzdenek. Az orvostudomány jelenleg nem tud egyértelmű magyarázattal szolgálni erre az összefüggésre, de feltételezések szerint a fogínygyulladás következtében az erek begyulladnak és így kevesebb vért képesek szállítani a szívbe, növelik a vérnyomást, ami által az infarktus kockázatát is.

A száj higiéniájának fenntartása

Ha a fogmosáson kívül máshogy is szeretnénk vigyázni szánk egészségére, ezek a gyógynövények lehetnek a befutók:

  • Fahéj: Amellett, hogy finom, nagyon jó antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik. Emellett erősítheti a fogínyünket és védőréteget képezhet a baktériumok ellen. Olaját régóta használják fogfájás enyhítésére.
  • Eukaliptusz: Az eukaliptusz a fahéjhoz hasonlóan úgyszintén antibakteriális tulajdonságokkal bír. Emellett stimulál és felgyorsítja a vérkeringést ami gyorsabb gyógyulást eredményez. Ideális választás szájfekély és sebek ellen.
  • Levendula: A levendula sem a baktériumok kedvence és emellett még gyulladáscsökkentő is. Segíthet a károsodott ínyszövet helyreállításában. A fogínyre nem csak a baktériumok jelentenek veszélyt hanem minden ami gyengíti az immunrendszert, így a stressz is. Szerencsére a levendula ezt a problémát is segíthet leküzdeni hiszen aromája nyugtató hatású.

https://www.scientificamerican.com/article/fact-or-fiction-the-tongue-is-the-strongest-muscle-in-the-body/
https://www.webmd.com/oral-health/features/oral-health-the-mouth-body-connection