Száj és szájüreg │Az emésztést is javítja

A száj többek között az emésztőrendszer „kapuja”, hiszen rajta keresztül jut be szervezetünkbe az étel/ital, azaz az élethez nélkülözhetetlen tápanyagok. De, hogyan is zajlik maga az előemésztés, és milyen tünetei vannak, ha valami nem működik megfelelően – ezekre a kérdésekre is válaszolunk.

Nem szoktunk rá gondolni, ettől még tény: az emésztés a szájüregben kezdődik és mint ilyen, a száj valójában az emésztőrendszer része. Történik ez a nyálban található enzimek közreműködésével, ám, hogy a folyamat teljes legyen, először az ételt aprítanunk kell. A megrágott ételt könnyebben járják át az emésztőenzimek, valamint könnyebben haladnak végig a tápcsatornán. Szinte mindenkivel megtörtént már, hogy egy behabzsolt, rosszul rágott falat szinte a torkán akadt. Arról ne is beszéljünk, hogy a garatban emiatt kialakuló fájdalom a legtöbbször percekig kínozhat. Ez az utóhatás szervezetünk figyelmeztetése, hogy a bevitt ételt alaposan rágjuk meg. Mindez a fogak segítségével válik lehetővé.

Fogas kérdés

Ha megkérdeznénk valakit, mire valók a fogak, minden bizonnyal azt válaszolná rá, hogy elsődleges funkciójuk az elfogyasztott étel megrágása. Ez igaz, bár a fogak a fonetikában és a nyelvben is fontos szerepet játszanak. Fő feladatuk mégis az étel tépése, aprítása és őrlése, az emésztési folyamatra való felkészítése marad. Az emberi szájban különböző típusú fogak találhatóak. Mindegyik típusnak meghatározott helyzete van a fogíven, és mindegyik csoportjuk egy adott funkciót lát el. Ismerjük meg, melyik fog mire való.

Metszőfogak

Ezek a fogak bújnak ki először gyermekkorban, általában a hatodik hónap körül. Természetesen, mint a legtöbb tejfogak, idővel kiesnek, általában 6 és 8 év között. A végleges fogak helyettesítik őket.
A szájüreg, pontosabban a fogívek, összesen nyolc metszőfognak ad helyet. Négy a felső ívben és négy az alsóban. Éles felülettel rendelkeznek, velük valójában az ételeket harapjuk és tépjük, nem pedig rágjuk. Mondhatnánk, hogy az a feladatuk, hogy az ételt olyan falatokká változtassák, amelyeket más fogakkal könnyen megrághatunk.

Szemfogak

Ezek a fogaknak a tejfog „variációja” általában 16-18 hónapos életkorban jelenik meg, először a felső boltíven, majd az alsón. A végső fogazatban azonban a folyamat megfordul: elsőként az alsó szemfogakat vesztjük el, nagyjából 9 éves kor körül, míg a felső szemfogak esetében gyakran 11-12 évet kell várni.
Összesen négy szemfoggal rendelkezünk, kettő fent és kettő lent található, a metszőfogak mellett, tulajdonképpen a fogívek „sarkaiban”. Felületük hegyes és éles, mivel funkciójuk az étel megfogása és szakítása, kicsit úgy, mint a metszőfogak esetében. Ennek a fognak az orvosi neve „caninis”, azaz kutyafog. Ez a két fogcsoport a húsevők jellemzője. Gondoljunk csak bele, hogyan táplálkoznak a húsevő állatok. Evőeszköz nélkül, a nyers húsdarab bejuttatása a szervezetbe igen nehéz feladat. De szerencsére a természet ezekkel a kis tépő, hasító eszközökkel „szerelte fel” a fogsorunkat.

Kisőrlők

A kisőrlők a szemfogak, és az őrlőfogak között találhatóak. A végső fogazatban nyolc kisőrlő kap helyet négy fent és négy lent. Körülbelül 10 éves korukban kezdenek megjelenni.
Kicsit leegyszerűsítve, “átmeneti fogaknak” tekinthetjük őket, mert funkciójuk az étel aprításának és rágásának első fázis. Felületük valójában lapos, ellentétben a szemfogakkal és metszőfogakkal. Méretük kisebb a többi fognál.

Zápfogak

Az összes fogunk közül a zápfogak a legnagyobbak. Tejfogak esetében négy zápfogat találhatunk a felső boltozatban és ugyanennyit alul. Végleges őrlőfogak 11 és 13 év között jelennek meg. A rágófogak feladata, hogy befejezzék a kisőrlők által megkezdett rágási és aprítási munkát. A kisőrlők és a zápfogak a növényevőkre jellemzők.

Bölcsességfogak

Ezeket tartják a „legfélelmetesebb” fogaknak, mivel kitörésük a legtöbbször igen fájdalmas. A leggyakrabban 17-25 éves kor körül bújnak ki, kettő a felső, és kettő az alsó fogíven, a zápfogak mögött. Néha, a bölcsességfogak azonban egyáltalán nem jelennek meg. Sokan felteszik a kérdést: ha ki sem nőnek, vagy igen sok esetben el kell őket távolítani, akkor mi szükség rájuk egyáltalán? A válasz: most már semmi. De, mivel a legerősebb fogakról beszélünk, a tudósok úgy vélik, elődeink ezek segítségével rágták meg a nyers húst, vagy a különösen kemény táplálékokat.

Mire jó a nyál?

A nyál a nyálmirigyek váladéka, melyet különböző mirigyek termelnek a szájüreg egyes területein, és eltérő mennyiségekben. Lássuk, hogy pontosan, hogy képződnek.

60% állkapocs alatti mirigyek;
30% fültőmirigyek;
5% nyelv alatti mirigyek;
A maradék 5% -ot egyéb, kisebb mirigyek termelik.

Talán meglepő a mennyiség, de naponta bizony 1-1,5 liter nyál termelődik. Több, amikor ébren vagyunk, nagyjából 0,5 ml / perc, míg alváskor 0,3 ml / perc. Továbbá, a nyáltermelés sebessége megnő, ha a mirigyek bizonyos ingereknek vannak kitéve, így percenként akár 3-4 ml nyál is keletkezhet.
A nyál kiválasztását stimuláló ingerek - szekréciós ingerek - a következők lehetnek:

  • mechanikus ingerek, például étel, ital bevitele;
  • kémiai ingerek, például ízek és illatok;
  • vizuális ingerek, mint a kedvenc ételünkről készült fénykép;
  • emlékéből eredő ingerek.

Ezen ingerek valamelyike ​​aktiválja a szájüreg falán található sejtreceptorokat (mechanoreceptorok és kemoreceptorok), amelyek jelet küldenek a nyáltermelő központok felé. Innen érkezik a parancsa a nyálmirigyekbe, és megindul a nyál szekréciója.

Szájüreg, a baktériumok kedvenc élőhelye

A szájüreg belsejének páratartalma és hője, valamint a táplálékokból a szájban, akár a fogakon, nyelven, található élelmiszer maradványok jelenléte ideális környezetet teremt a különféle mikroorganizmusok számára. Nem is gondolnák, hányféle baktérium, gomba – például candida és protozoonok, a súlyos ínygyulladást okozó entamoeba gingivalis – szaporodhat el a szájüregben. Az étkezéstől számított két, három óra elteltével a baktériumok a fogzománc felületén lepedéket képeznek, amely szabad szemmel is jól látható lehet. Ezt csak a fogkefével történő gyakori mosással távolíthatjuk el. Az alapos fogmosás megakadályozza, hogy a lepedék idővel mineralizálódjon és fogkő alakuljon ki. A fogmosás megakadályozza azt is, hogy a száj mikroklímája savassá váljon, amely a fogszuvasodás igazi melegágya. Valójában, maga a nyál is bír baktériumölő hatásokkal, de ezt csak a fogak, és az íny felületén tudja kifejteni. A fogak között, vagy a fogínysánc alatt megbúvó kórokozókkal szemben szinte hatástalan. A nyál antibakteriális tulajdonságát a benne lévő lizozim nevű enzimnek köszönheti. Ez az enzim képes megrepeszteni a baktériumok sejtfalát, a kórokozó ennek hatására szinte „szétpukkad”.

Mi van a nyálban?

A nyál, összetételét tekintve, 99%-ban víz. A fennmaradó egy százalék azonban számos olyan anyagot tartalmaz, amelyek fontos szerepet játszanak az emésztésben. Valamint a fogak egészségének megőrzésében, és a szájban lévő kórokozók szaporodásának megelőzésében. A nyálmirigyek a nyáltermelés folyamán vizet vonnak ki a szervezetből, és néhány fontos összetevőt a vérből. Ezért nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a táplálkozásunk közvetett hatást gyakorol nyálunk „minőségére”. A rágás során a száraz és omlós ételt mechanikai erővel a fogak felaprózzák, de a nyál az, ami puhává és könnyen lenyelhetővé teszi. Ezt hosszú, szálszerű molekulák, a nyákok – mucinok – tartják össze, melyek nagy mennyiségű vízhez kötve nedvesen tartják megakadályozva, hogy a zúzott tömegtől megfulladjunk.

Mire jó még a nyál?

Az ízlelőbimbók kis receptorok, a nyelv felső felületén, a felső gégében és az oropharynx hátsó részén helyezkednek el. Ha csukott szemmel egy darab cukrot vagy egy csipet sót teszünk a száraz nyelvünkre, igen nehezen tudjuk megmondani, mi is van a szánkban. A cukor-, vagy só molekulák számunkra csak akkor válnak kémiailag érzékelhetővé, ha érintkezésbe kerülnek a nyállal, ami az ételmolekulák hidratálásával teszi az ízeket tapasztalhatóvá. Az elfogyasztott ételekben lévő cukor és só mellett vannak olyan összetettebb anyagok is, mint a keményítő, amelyet a kenyér és a tészta tartalmaz, valamint a hús, a hal, a tej és tejszármazékok fehérjéi. Ebben az esetben a nyálban található enzimek elkezdik lebontani a keményítő szénhidrátjait és a fehérjék aminosavait. Ez a cselekvés arra készteti az agyunkat, hogy “ízlelés” üzenetet kapjon, és így azonosítani tudja az ételhez kapcsolódó számos ízárnyalatot. A nyál egyik nagyon fontos alkotóeleme az alfa-amiláz vagy ptyalin, egy enzim, amely a keményítőmolekulákat kisebb részekre bontja. Optimális körülmények között ez az enzim képes megemészteni a bevitt keményítő 50%-át.

Miért kell az ételt alaposan megrágni?

Az alaposan megrágott étel könnyebben emészthető, sőt, az alapos rágás még a fogyókúrákat is elősegíti. Először is hosszabb ideig időzik a száj belsejében, ez az előemésztés pedig hatékonyabbá teszi a teljes emésztési folyamatot. Lehetőséget ad az agyunknak, hogy időben továbbítsa a telítettség érzetet. Akik kapkodva, habzsolva nyelik keresztbe az ételt, csak akkor veszik észre, hogy többet ettek a kelleténél, amikor már megtörtént a visszavonhatatlan. Ilyenkor aztán küszködhetünk a túlzott gázképződés kellemetlen tüneteivel, mint például a puffadás vagy a gyomorgörcsök, de előfordulhat erős hányinger és hányás is. A népi gyógyászat, de a modern orvoslás szerint is elvileg addig kéne megrágni minden falatot, míg az szinte magától „eltűnik” a szájüregből.

Szájápoló gyógynövények

Mint mindig, a száj és a szájüreg egészségesen tartása érdekében, nyugodtan fordulhatunk a természethez. Ilyen például a fogszuvasodás, a fog kemény szövetének betegsége. A fogszuvasodást a foglepedékben található baktériumok okozzák. Bár a gyógynövények nem tudják betömni a lukat, de jelentősen enyhíthetik a vele járó fájdalmat. Ilyenkor bevethetjük a szurokfüvet (oregano), ez az antiszeptikus, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tulajdonságairól ismert növény különösen alkalmas a szuvas fogak és általában a fogfájás okozta fájdalom leküzdésére. Legjobb, ha egy tinktúrájával átáztatott vattakoronggal vagy fülpiszkálóval ecseteljük a beteg fogat. Nagyon erős fájdalomcsillapító és természetes antibiotikum hatású a szegfűszeg. Főként alkoholos tinktúrája hoz gyors eredményeket, amikor a fájó fogat és környékét ecseteljük. Aki az előbbi gyógynövények ízét nem kedveli, próbálkozhat a körömvirág tinktúrával.

Inkább előzzük meg a szuvasodást

Ha a fogszuvasodás elkerülése a cél a Steviarebaudiana, azaz a sztívia lehet a segítségünkre. Egy kiváló cukorpótló, ami a cukorral szemben nem károsítja a fogakat, hanem kifejezetten hatékony a fogszuvasodás megelőzésében.
Ennél is jobb megoldás a plakk-képződést akadályozó édesgyökér – állítják a University of Edinburgh szakemberei. Tanulmányukból kiderül, hogy az édesgyökér transz-kalkon vegyülete megakadályozza a szuvasodást okozó Streptococcus mutans biofilmképzését. Ennek hiányában a baktérium védtelen marad, képtelen lesz szaporodni és a plakkosodás sem történik meg. Ezzel a fogszuvasodás kockázata nagymértékben csökken.

Megoldások szájszag ellen

A kellemetlen szájszag sokaknak problémát okozhat. Gyakran a szájüregben vagy a száj külső területén elszaporodott baktériumok okozzák. Jelenlétekor sokan ilyenkor bekapnak egy rágógumit, cukorkát, de ez nem megoldás. Ezeket a baktériumokat el kell pusztítani. Olyan gyógynövények segítségével tehetjük, amelyek fertőtlenítő, antibakteriális, gyulladáscsökkentő képességekkel bírnak. Remek eredményeket érhetünk el a borsmenta, a zsálya, a rozmaring erős főzetével, ha naponta többször öblögetünk, főleg étkezések után.
És itt jönnek képbe a rágógumik. Legalábbis az Illinois Egyetem kutatói szerint, aki egy kislétszámú vizsgálatból megállapították, hogy például a fahéj-aldehidet tartalmazó rágógumik jelentősen csökkentik az anaerob baktériumok koncentrációját a nyálban. A nyelv hátsó részén elhelyezkedő mikroorganizmusok a fehérjék lebontása közben illékony kénvegyületeket termelnek, ami halitózist, vagyis rossz leheletet eredményez.

Hitek és tévhitek a fogkrémekkel, fogmosással kapcsolatban

Köztudott, hogy a fogakat minden étkezés után gondosan meg kellene mosni. Ráadásul nem azonnal, hanem legalább fél órával később. Főleg akkor, ha szénsavas italokat vagy savas ételeket fogyasztottunk. Az étkezés utáni azonnali fogmosás a zománcba „tuszkolja” a szájüregben lévő savakat, korrodálhatja az alatta lévő dentint. A fogkrém segít a fogak megtisztításban, de, ami igazán fontos, az a sörték mechanikus mozgása a fogakon. Fogmosás végén egyszerűen öblíteni szoktunk gondolván, hogy a víz elmossa a fogkrém maradékait. Pedig nem. Miután fogkrémmel alaposan fogat mostunk, öblítsük át alaposan a fogkefénket – vagy használjunk egy másik, erre a célra félretett fogkefét – és még egyszer dörzsöljük át a fogsorunkat.

Nem a fogkrém mennyisége, hanem a minősége a meghatározó. Részesítsük előnyben a fluoridot tartalmazó termékeket. A fluorid értékes szövetséges a fogszuvasodás megelőzésében, mert megvédi a zománcot a bakteriális lepedék savainak demineralizáló hatásától. Előfordulhat, hogy teljesen egészséges fogazat mellett alakul ki folyamatos szájszag. Ilyenkor leggyakrabban a rossz emésztésben, az emésztőrendszer valamilyen problémájában találhatjuk meg az okot. Ha krónikussá válik, azonnal változtassunk étrendünkön és étkezési szokásainkon. Sokat segíthet egy alapos béltisztítás és béltisztító kúra, ha viszont az állapot nem javul, vagy rosszabbodik, mindenképpen kérjük szakember tanácsát.

http://pubs.rsc.org/en/content/articlepdf/2015/cc/c5cc01816a
https://www.sciencedaily.com/releases/2004/04/040401080031.htm
http://www.buffalo.edu/news/releases/2020/11/017.html
http://www.scielo.br/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0104-42302010000100001