A laktáz szerepe és hiányának következményei

A laktáz, más néven laktáz-florizin-hidroláz, a vékonybél által termelt emésztőenzim, mely a laktóz (tejcukor) lebontását katalizálja. Feladata az, hogy az alapállapotban nehezen emészthető laktóz óriásmolekulát alkotóelemeire, glükózra és galaktózra szedje szét. Ezeket a kisebb cukormolekulákat az emésztőrendszer már egyszerűbben képes metabolizálni, felszívni és hasznosítani.

Emberekben a laktáz csecsemőkorban található meg a legnagyobb mennyiségben. Azonban, az enzimet kódoló génmutáció következtében örökletes laktázhiány alakulhat ki, mely laktózintoleranciát, vagyis a laktóz elégtelen emésztését eredményezi. A gyomor-bél traktusban felszívódni képtelen anyag baktériumok általi erjesztésen megy keresztül, aminek következményei a belekben keletkezett gázképződés, és bélrendszeri problémák lehetnek.

Mivel a laktáz az emberi szervezet által előállított emésztést támogató enzim, így élelmiszerekben nem található meg. Laktózt viszont köztudottan a tejtermékek tartalmaznak túlnyomó részben. Ezek közül az alábbiak számítanak a legfőbb tejcukor forrásnak:

  • tehéntej (minden típusa)
  • kecsketej
  • jégkrém
  • joghurt
  • ricotta sajt és más lágy sajtok
  • tejföl
  • vaj
  • tejsavófehérje porok
  • puding

Mivel ezekben az élelmiszerekben rendkívül magas a laktózszint, azok az személyek, akik szervezete nem termel elegendő laktázt, emésztési nehézségeket tapasztalnak fogyasztásuk során. Valójában, több kutatás is úgy találta, hogy a világ felnőtt lakosságának közel 70%-a lehet laktázhiányos. Ez különösen igaz a kelet-ázsiai, nyugat-afrikai, arab, zsidó, görög és olasz származású egyénekre.

A laktóz jelentősége

A tejtermékekben nagy mennyiségben fellelhető laktóz elősegíti a hasznos bélbaktériumok, például a Bifidobacterium bifidum (belekben és a gyomorban található baktérium, mely támogatja az emésztési folyamatokat) és a Lactobacillusok (az étel lebontásában és felszívódásában szerepet játszó baktériumok) szaporodását. Ezzel párhuzamosan gátolja bizonyos típusú kórokozó baktériumok és endotoxinok (a baktériumsejtek elpusztulása során keletkező méreganyagok) hatását. Továbbá, a laktóz növelheti a bélfertőzésekkel szembeni ellenállást a csecsemők és a gyermekek körében, valamint hozzájárulhat az egészséges bélflóra fenntartásához. Ezeken kívül, a tejtartalmú élelmiszerek bővelkednek kalciumban is, mely nagymértékben hozzájárul a csontok erősítéséhez, legfőképp gyermekkorban. Ezért, a laktózérzékenységgel küzdőknek alacsonyabb lehet a csontsűrűsége, valamint csontjaik törékenyebbek lehetnek.

Laktózintolerancia tünetei

Ha a vékonybél nem termel elegendő mennyiségű laktázt a tejcukor emésztéséhez, az alábbi kellemetlen szimptómák jelentkezhetnek:

Hasi fájdalom és puffadás

A gyomorfájdalom és a puffadás a laktózérzékenység gyakori velejárója gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt.

Ha a test képtelen megbirkózni a laktóz lebontásával, akkor az makromolekulaként éri el a vastagbelet. A vastagbél falát bélelő sejtek nem tudják felszívni az olyan szénhidrátokat, mint a laktóz, azonban az ott élő, természetesen előforduló baktériumok (mikroflóra) elkezdik erjeszteni és lebontani az anyagot.

Ez a folyamat rövid szénláncú zsírsavakat, valamint hidrogén-, metán- és szén-dioxid-gázokat szabadít fel, melyek gyomorfájdalomhoz és görcsökhöz vezethetnek. A felfúvódást a vastagbélben megnövekedett vízmennyiség és gáz okozza, ami miatt a bélfal széltében megnyúlik, és duzzanatot idéz elő.

Hasmenés

A laktáz enzim elégtelen mennyisége hasmenést okozhat a vastagbél vízmennyiségének emelkedése következtében, ami növeli a széklet térfogatát és folyadéktartalmát. Ez csecsemőknél és kisgyermekeknél gyakrabban fordul elő, mint felnőtteknél.

A laktóz mikroflóra által történő fermentációja során gázok és savak termelődnek. A savak többsége visszaszívódik a vastagbélbe, mely tovább fokozza az ott felgyülemlett vízmennyiséget.

Érdemes tudni, hogy nem minden hasmenést okozó szénhidrát származik laktózból. Valójában egy kutatás szerint, az elfogyasztott szénhidrátok 2–20%-a emésztetlenül jut el a vastagbélhez, még egészséges személyek esetén is.

Bélgáz

A laktózintoleranciában szenvedő betegeknél a vastagbél mikroflórája eredményesen képes a laktózt savakká és gázokká erjeszteni. Mivel ez tovább serkenti a puffadást, egyenes arányban nő vele a bélgázképződés is.

Székrekedés

A székrekedést a kemény, ritka széklet, gyomorpanaszok, felfúvódás és hastájéki terhelésérzet jellemzi.

Habár olykor ezt a szimptómát is a laktózérzékenységnek tulajdonítják, ez a panasz sokkal ritkábban fordul elő, mint a hasmenés. Eddig a metán székrekedést okozó hatásait csak irritábilis bél szindrómában (IBS) és bakteriális túlnövekedésben szenvedő embereknél vizsgálták. Ezért, a székrekedést gyakran inkább más emésztőrendszeri rendellenességhez kapcsolják.

A laktáz hiányának egyéb tünetek

Míg a laktóz nem megfelelő emésztésének elsődleges tünetei a gyomor-bélrendszert érintik, a következő tényezők is utalhatnak erre a problémára:

  • Fejfájás
  • Fáradtság
  • Koncentrációvesztés
  • Izom- és ízületi fájdalom
  • Szájfekélyek
  • Vizelési problémák
  • Ekcéma

Fontos kiemelni, hogy tévesen olyan személyek is laktózérzékenységre gyanakodnak tüneteik alapján, akik valójában tejallergiában szenvednek. Noha sokan szinonimaként használják a két fogalmat, egyáltalán nincsenek összefüggésben. Viszont, mivel szimptómáik hasonlóak lehetnek, gyakran félreazonosítják őket.

A laktózérzékenység és a tejallergia egy és ugyanaz?

Közel sem! A tejallergia a tejben megtalálható fehérjékre, pontosabban a kazeinre és savófehérjékre adott allergiás immunválasz. Mint nevéből is kiderül, esetében egy ételallergiáról van szó.

A laktózérzékenységet és tejallergiát megkülönböztető legfőbb faktor az, hogy míg az előzőnél kis mértékű tejtermék fogyasztása sem biztos, hogy tüneteket produkál, addig utóbbinál ugyanez a mennyiség súlyos, olykor életveszélyes immunreakciót is kiválthat.

A krónikus tejallergia akár sokkhoz is vezethet. Leggyakoribb, emésztőrendszert támadó tünetei közé tartozik a puffadás, hasi görcs, túlzott bélgázképződés, reflux, hasmenés és hányás.

Ezek mellett, a következő légúti és bőrproblémákat is előidézheti:

  • Csalánkiütés és ekcéma
  • Asztma
  • Anafilaxia: Az anafilaxia a tejtermékek fogyasztása következtében megjelenő legveszélyesebb reakció. Szerteágazó tüneteket produkálhat, úgy, mint: légzési nehézség, nyelv-és gégeduzzanat, keringés-és légzésleállás, illetve hányás és hasmenés. A panaszok tejtartalmú élelmiszerekkel történő érintkezést követően azonnal jelentkeznek, és minden esetben sürgősségi ellátásra szorulnak.

Laktáz általi laktózérzékenység típusai

  • Elsődleges laktózintolerancia: Ez a laktáz hiányában kialakuló leggyakoribb rendellenesség. Jellemzően felnőttkorban üti fel a fejét, amikor a laktáztermelés a szervezetben hirtelen visszaesik.
  • Másodlagos laktózintolerancia: Ez a kondíció akkor alakul ki, amikor a vékonybél laktáz-előállítása drasztikusan lecsökken egyes kórképek, mint például Crohn-betegség vagy lisztérzékenység hatására. Az alapbetegség kezelésével helyreállhat a helyes laktáztermelés, mely enyhíthet a kellemetlen panaszokon. Ez azonban időigényes folyamat.
  • Veleszületett laktózérzékenység: Lehetséges, azonban igencsak ritka, hogy csecsemők laktázhiányosan születnek. Ez a rendellenesség viszont örökletes lehet akkor, ha mind az anya, mind pedig az apa ugyanazon génmutációt hordozza.

A laktáz enzim hiányának hajlamosító tényezői

  • Életkor: Minél idősebb az ember, annál nagyobb a laktózérzékenység kialakulásának rizikója. Csecsemőknél és kisgyermekeknél ez a rendellenesség csak elvétve jelentkezik.
  • Etnikum: Elégtelen laktázszint leggyakrabban afrikai, ázsiai, spanyol és amerikai indián származású egyéneknél fordul elő.
  • Koraszülöttség: Az idő előtt született csecsemőknél nagyobb a lecsökkent laktázszint esélye, mivel a vékonybélben csak a harmadik trimeszter végén fejlődnek ki a laktóz lebontásáért felelős enzimeket termelő sejtek.
  • Vékonybelet érintő kórképek: A lisztérzékenység, Crohn-betegség és a bélrendszerben elszaporodott baktériumok mind növelhetik a laktózérzékenység rizikóját.
  • Bizonyos rákkezelések: A gyomordaganat miatti sugárterápia vagy kemoterápia jelentősen fokozza a laktózintolerancia kockázatát.

Tejtermékek helyettesítése: miért lehet rá szükség?

Számos oka lehet annak, hogy egyesek a tejtartalmú élelmiszerek alternatíváit preferálják. Ezek közül a leggyakoribbak a következők:

  • Tejallergia
  • Laktózintolerancia
  • Vegán vagy ovo-vegetáriánus étrend: Néhány vegetáriánus és a vegán étrend kizárja a tejtermékek fogyasztását. Míg az ovo-vegetáriánusok ehetnek tojást, de tejterméket már nem, addig a vegánok minden állati eredetű élelmiszert száműznek étrendjükből.
  • Potenciális szennyezőanyagok: Vannak, akik a tejben és tejtermékekben fellelhető esetleges szennyezőanyagok, mint például antibiotikumok és peszticidek (növényvédő vegyszerek) miatt hagynak fel azok fogyasztásával.

Tejtermék-alternatívák

  • Laktózmentes tej: Úgy készül, hogy az élelmiszergyártók laktázt adnak a hagyományos tejhez. A végterméknek csaknem ugyanolyan az íze, állaga és tápanyagtartalma, mint szokványos társának. Használata sem korlátozott, sütéshez és főzéshez is megfelelő.
  • Növényi tejek: szójatej, mandulatej, kókusztej, rizstej
  • Növényi vajak: kókuszvaj, ghí vaj
  • Sorbet: a fagylalt tejmentes opciója

Laktáz deficittel küzd? Ne csak a tejtermékekre ügyeljen!

A laktózt nem is olyan egyszerű teljesen elhagyni étrendünkből, mint gondolnánk. Előfordulhat, hogy tudomása szerint nem fogyaszt tejtermékeket, érthetetlen módon mégis jelentkeznek Önnél a laktózérzékenység jellegzetes tünetei. Mitől lehet ez? Nos, egyes élelmiszerek tejcukor hozzáadásával készülnek. Ezek közül a következőkbe futhat bele leggyakrabban:

  • Kenyérfélék és egyéb pékáruk
  • Gabonapehely
  • Feldolgozott húsok

Ezért, kiemelkedően fontos, hogy mindig nézze meg az élelmiszerek címkéjén feltüntetett összetevőket.

Ugyanezt tanácsoljuk a vegánok számára is, hiszen látható, hogy olyan termékek is tartalmazhatnak az étrend által nem megengedett anyagokat, melyek nem egyértelműen kerülendők.

A laktáz pótlásának módja

Az étrendváltoztatás mellett ajánlott lehet az enzimet táplálékkiegészítő készítményekkel pótolni, melyek általában cseppek és tabletták formájában elérhetők.

Ezek a szerek elősegítik a vékonybélben történő laktáztermelődést, ami pozitív hatást gyakorol az ételek és folyadékok emésztésére. Szedésük általában tejtermékek fogyasztása előtt javasolt.

https://intermountainhealthcare.org/blogs/topics/live-well/2017/07/lactose-intolerance/
https://www.healthline.com/nutrition/lactose-intolerance-symptoms
https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/milk-allergy/symptoms-causes/syc-20375101