A colitis ulcerosa vagyis a fekélyes vastagbélgyulladás

A colitis ulcerosa más néven a fekélyes vastagbélgyulladás az emésztőrendszeri megbetegedések egy gyakori fajtája. Besorolását tekintve az IBD (inflammatory bowel disease) azaz a gyulladásos bélbetegségek csoportjába tartozik. A fekélyes vastagbélgyulladás a mindennapos kellemetlen tünetek mellett azonban komolyabb következményekkel is járhat megfelelő kezelés hiányában. A vastagbélrák egyik előfutára is lehet, így érdemes komolyan venni.

A colitis ulcerosa gyógyítása az orvostudomány jelen állása szerint sajnos lehetetlen, a tünetek enyhítése azonban lehetséges. A tüneti kezelés által a mindennapok könnyebbé válhatnak de maga a betegség ugyanúgy megmarad ezért fontos a rendszeres szűrővizsgálat.

Mi a colitis ulcerosa?

A fekélyes vastagbélgyulladás egy a többféle gyulladásos béltbetegség (IBD) közül. Autoimmun betegségról van szó, azaz az imunrendszer tévesen a testünk valamely részét idegenként, betolakodóként azonosítja és támadást intéz ellene. A fehérvérsejtek vagyis a szervezet „katonái” megtámadják a vastagbél belső felületét és ennek következtében kialakul a gyulladás és a fekélyesedés.

Attól függően, hogy a bélrendszer mely területét érinti a colitis több típusát lehet megkülönböztetni:

  • Proktitisz: A proktitisz vagyis a végbélgyulladás a colitis ulcerosa azon fajtája amelynél a gyulladás a végbélben jelentkezik. Általában ez a legenyhébb az összes közül.
  • Proktoszigmoiditisz: Itt a gyulladás a végbél mellett már a vastagbél alsóbb részében, a szigma bélben is megjelenik.
  • Bal oldali colitis: Ennél a gyulladás már a vastagbél leszálló ágára is átterjedt.
  • Pancolitis: Ez a fajta a legrosszabb, hiszen itt már az egész bélrendszer be van gyulladva.

A fekélyes vastagbélgyulladás tünetei

A colitis ulcerosa tünetei nagyon hasonlítanak egyéb bélbetegségek tüneteire mint pl. a Crohn betegség vagy az IBS vagyis irritábilis bél szindróma. A hasonlóságok miatt is fontos, hogy a tünetek észlelése esetén forduljunk orvoshoz, hiszen a megfelelő kezelés eltérő lehet betegségenként sőt akár személyenként is.

A fekélyes vastagbélgyulladás tünetei lehetnek a

  • Hasmenés vagy gyakori székelési inger
  • Fáradtság
  • Hasi fájdalom
  • Hányinger
  • Nem szándékos fogyás
  • Anaemia vagyis vérszegénység
  • Véres széklet, véres hasmenés
  • Láz
  • Sebek a bőrön és a szájon
  • Kivörösödött szemek
  • Ízületi fájdalom
  • Tápanyag- és folyadékvesztés
  • Májproblémák

A tünetek erőssége nagyban függ a gyulladás mértékétől. Nem feltétlenül jelentkeznek egyszerre és nem is állandóak, inkább időszakosan jönnek elő. Bizonyos ételek, bélfertőzés de akár a stressz is előidézheti ezeket a fellángolásokat ezért ezekre különösen érdemes odafigyelni.

Mi áll a colitis ulcerosa hátterében?

Hogy ennek az immunrendszer általi „baráti tűznek” mi az oka, arra a tudomány jelenleg nem ismeri a pontos válaszokat. Feltételezhető, hogy genetikai eredetű problémáról beszélünk mivel kimutatható a betegség családok esetén is. Leggyakrabban az askenázi zsidók körében fordul elő, azonban környezeti tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

15 és 30 éves kor között vagy 60 év felett alakul ki a leggyakrabban. Jellemző még a betegekre a zsíros étrend valamint az ibuprofén és egyéb nem szteroid alapú gyulladáscsökkentők túlzott szedése.

Mi történik ha kezeletlen marad?

A fekélyes vastagbélgyulladás önmagában is kellemetlen tünetekkel jár viszont komolyabb bajokhoz is vezethet kezelés hiányában. Ilyen pl. a vérszegénység, ami a vérveszteség következtében alakul ki.

Ha a vastagbél nem képes megfelelően ellátni a funkcióját a vízvisszaszívás is gondot jelenthet ami könnyen vezethet dehidratációhoz. Ennél sokkal ijesztőbb, hogy a vastagbél megduzzadhat (megakolon), akár olyan mértékben, hogy ki is szakad ami által a szervekre ömlő béltartalom fertőzést fog okozni. Ha a belek képtelenek a széklet megfelelő mozgatására, könnyen alakulhat ki ez az állapot és itt már műtét szükségeltetik.

A vastagbélrák úgyszintén ott van a lehetséges következmények között mivel a fekélyesedés növeli a rák kockázatát. Éppen emiatt nem lehet elégszer hangsúlyozni a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságát.

Diagnózisa és kezelése

Diagnosztika

A fekélyes vastagbélgyulladás diagnózisa más bélrendszeri megbetegedések vizsgálatához hasonló módszerekkel történik. Tekintve, hogy gyulladásról van szó, a vérvizsgálat igen gyakori módszer, hiszen a vérből megállapítható a gyulladás jelenléte. Emellett a székletvizsgálat is szükségesége is felmerülhet, ugyanis a székletben jelen lehet akár szabad szemmel nem látható mennyiségű vér is.

A kolonoszkópia azaz a vastagbéltükrözés szintén bevett diagnosztikai módszer. A végbélen keresztül a vastagbél felsőbb részeibe juttatott kamera által az orvosok pontos képet kaphatnak a vastagbélgyulladás helyéről és súlyosságáról. A szigmoidoszkópia lényegében ugyanez vagyis a szigmabél vizsgálata egy végbélen át feljuttatott műszer segítségével. Szintén szükséges lehet a biopszia azaz a szövettani elemzés. A szövetminta vétel a kolonoszkópia keretében is történhet, így kevesebbszer kellhet efféle beavatkozáson átesnünk.

Kezelés

A kezelés szempontjából is többféle opció lehetséges. Mivel maga a colitis ulcerosa gyógyíthatatlan, így a kezelés a tünetek enyhítésére koncentrál. Ahogyan szó volt róla, a betegség nem folyamatos hanem inkább időszakos. Van amikor erősebben jelentkezik aztán alábbhagy. A kezelés célja, hogy a tünetmentes időszakot minél hosszabbra nyújtsa.

A kezelés nagyrészt gyógyszerekkel, pl. kortikoszteroid tartalmú készítményekkel történik. A kortikoszteroidok csökkentik a gyulladást és így enyhíthetik a tüneteket. Ne feledkezzünk meg viszont arról, hogy ezeknek a szereknek igen komoly mellékhatásai is vannak. Ilyenek lehetnek az osteoporosis vagyis a csontritkulás, a magas vércukor és vérnyomás és a legyengült immunrendszer.

A kezelés tekintetében érdemes figyelnünk az étrendünkre is. Bár az étrend önmagában nem oka és nem is gyógymódja a betegségnek, mégis súlyosbíthatja a tüneteket és előidézheti azok fellángolását. A zsíros ételek, az alkohol és a magas rosttartalmú ételek mind súlyosbíthatják a tüneteket. Bár a rostban gazdag étrend normál esetben rendkívül egészséges, egy-egy fellángolás idején mégis érdemes csökkentenünk a rostbevitelt. A cukros ételeket és italokat is javasolt kerülni, ugyanis a cukor könyen okozhat gyulladást vagy súlyosbíthatja azt. Súlyosabb esetekben a műtét is szóba jöhet. Gyakori megoldás a proktolektómia és a sztómazsák alkalmazása.

A proktolektómia során az orvos eltávolítja a végbelünket és a vastagbelet. A vékonybél egy részéből egy zsákot képez ami a későbbiekben a végbél funkcióját tölti majd be. Amíg ez a zsák gyógyul a vékonybelet a gyomron képzett nyíláson át kívülre vezeti egy zsákba. Ebbe a sztómazsákba fog kerülni aztán a széklet. A zsákot naponta több alkalommal is cserélni kell. Amikor a vékonybélből képzett zsák már meggyógyult és elég erős, az orvos leveheti a sztómazsákot és a vékonybélből formált zsák lesz az új végbél, ami az eredetihez hasonlóan a végbélnyílásban végződik. Amennyiben a páciensnél nem megoldás a bélből képzett zsák végbélként való használata, a sztómazsák használata marad a végleges megoldás.

Természet adta megoldások a colitis ulcerosa ellen

A fekélyes vastagbélgyulladás tünetei és következményei igen komolyak és a lehetséges kezelési módok se éppen nevezhetők kellemesnek. A gyógyszerek szedése ugyan enyhítheti a tüneteket de cserébe más bajokat okoznak, ami tulajdonképpen a csöbörből vödörbe klasszikus példája. A műtéti megoldást pedig felesleges jobban részletezni hiszen magáért beszél.

Mivel gyógymód nincs rá, a tünetek enyhítése viszont lehetséges, ezért érdemes a természetesebb gyógymódokat is számításba vennünk. A fekélyes vastagbélgyulladás esetében a fő problémát a gyulladás jelenti. A természet szerencsére igen bőkezű ha ilyen hatású növényekről van szó. A legnagyobb előnye a gyógynövény alapú terápiának, hogy a kortikoszteroidokkal ellentétben nem jár különösebben súlyos mellékhatásokkal. Így tehát ha gyulladásról van szó ezek a növények jó választásnak bizonyulhatnak:

Kurkuma: A kurkuma számos betegségre jelenthet gyógyírt. Amellett, hogy a curry-ben is használják, ez az indiai fűszer igen hatásos gyulladáscsökkentő is a benne található kurkuminnak köszönhetően. A hagyományos indiai és kínai gyógyászat már évszázadok óta ismeri és használja. Újabban viszont a modern gyógyászat is megerősítette jótékony hatásait.

Indiai tömjénfa (Boswellia serrata): Úgyszintén egy indiai megoldás a bélgyulladás ellen. Az indiai tömjénfa amellett, hogy füstölőszerként is használható, hatásos gyulladáscsökkentő is. Segít az az ízületi gyulladás csillapításában, az asztma leküzdésében és a bélgyulladás tüneteinek enyhítésében is. A fát csapolni szokták és az így kapott gyantát fogyasztják.

Bromelain: Ki gondolná, hogy egy szinte bármelyik áruházban megtalálható gyümölcs enyhítheti a bélgyulladást? Az ananászban található bromelain csökkenti a gyulladást a belekben és az ízületekben is. A kutatások szerint különösen hatékony lehet a bél gyulladásos megbetegedései így a colitis ellen is. Egyelőre tisztázatlan a pontos hatásmechanizmusa, de az eredmények alapján akár az immunrendszerre kifejtett hatása is állhat a gyulladáscsökkentő funkciója mögött.

D vitamin: A fekélyes vastagbélgyulladással küzdők körében kimutatható a D vitamin hiánya. Ugyan az összefüggés nem feltétlenül jelent ok-okozati kapcsolatot, de a D vitamin hiánya súlyosbíthatja a gyulladást. A D vitamin szedhető kapszulás formában, de olyan ételekben is megtalálható mint a hal, tojás vagy a sajt. Természetesen a napfény is segít a D vitamin szintjének beállításában, így a szabadban töltött idő, sport sem elhanyagolható.

Orvosi ziliz: A ziliz szintén jó a fekélyek kezelésére. Egy kísérlet során patkányokon azt vették észre, hogy azoknál az egyedeknél amik zilizt kaptak kisebb eséllyel alakult ki fekélyesedés a belekben. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a ziliz bevonja a bél belső felületét, kvázi „kipótolva” ezzel a nyálkahártyát.

Kaktuszfüge: A kaktuszfügében található betanin nevű anyag is hatásos orvosság a fekélyesedés ellen. Segíti a bél nyálkahártyájának normál működését és csökkenti a gyulladást, így a fekélyek kialakulásának esélyeit is.

Vörös szil: A vörös szil (ulmus rubra) észak amerikában őshonos szilfajta. Az indiánok régóta használják, köhögés, hasmenés és más emésztőrendszeri panaszok ellen. Egy 2002-es tanulmány szerint az antioxidáns tartalmának köszönhetően hatékony gyógyszer az IBD (gyulladásos bélbetegség) kezelésében.

Probiotikumok és prebiotikumok: A bélrendszer otthont ad egy halom baktériumnak. Ezek a baktériumok azonban nem hogy nem károsak de egyenesen szükségesek az egészséges bélműködéshez. A test szimbiózisban él velük, hiszen mi táplálékot és lakhelyet biztosítunk nekik, ők pedig segítenek az emésztésben. Definíció szerint a probiotikumok olyan kívülről a szervezetbe juttatott baktériumkultúrák amik a gazdatest számára valamilyen pozitív hatással járnak, pl. jó irányba változtatják meg a belekben élő baktériumok egyensúlyát.

Ezzel szoros összefüggésben a prebiotikumok pedig olyan anyagok, pl. oldhatatlan növényi rostok, amik a belekben már meglévő baktériumok szaporodását segítik. Természetesen nem mindegy, hogy a jelen lévő fajtákból pontosan melyik baktériumfajnak nyújtanak némi pluszt.

A bélrendszerben élő baktériumok egyensúlya fontos az egészséges bélműködéshez. Kutatások kimutatták, hogy az IBD-vel (gyulladásos bélbetegség) és a colitis ulcerosával küzdő betegeknél a bélflóra vagyis a baktériumok és mikroorganizmusok összessége más képet mutatott mint az egészséges tesztalanyoknál.

AZ IBD-ben és colitisben szenvedő betegeknél a gyulladás csökkentése és a bél nyálkahártyájának helyreállítása kulcsfontosságú. A kutatási eredmények alapján a bélben élő baktériumok megfelelő aránya és összetétele segíthet mindkettőben, így a pro- és prebiotikumok kezelés során való alkalmazása szintén jó megoldás lehet. A probiotikumok hatásait illetően még nincs elég adat azonban egyre több tanulmány foglalkozik a témával és ígéretesek a kísérleti eredmények.

Tény, hogy a jelenlegi orvostudomány jobb híján kénytelen a tüneti kezelésre hagyatkozni. A gyógyszerek szedése ugyan megoldást jelenthet, azonban sok gyulladáscsökkentő hatású gyógyszer egyéb, majdnem ugyanilyen súlyos mellékhatásokkal jár. A gyógynövények nem helyettesítik sem az orvost sem a gyógyszereket, azonban amennyiben hatásosak úgy akár csökkenthető is általuk a gyógyszereknek való kitettségünk. Éppen ezért érdemes megfontolni, hogy ahol mód van rá inkább hagyatkozzunk a természetesebb alternatívákra pláne, hogy sok gyógynövénynek nem is csak egy hanem számos jótékony hatása is van, amelyek a gyógyszerek mellékhatásai ellen is hasznosak lehetnek.

Források

https://www.nhs.uk/conditions/ulcerative-colitis/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3271691/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5664031/

https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1046/j.1365-2036.2002.01157.x